Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

Éber László: Alabastrom epitáfium a pécsi székesegyházban

kedveltekké tette, háttérbe szorul az élénkebb, drámaibb kifejezésre való hajlam mögött és az építészeti s díszítő részletek is, amelyek a németalföldi művek erős hatását árulják el, jóval durvábbak.

1 A Komnierstadt-emlék alabástrom epitáfiuma sehogy sem illeszthető be akár Christoph Walther, akár inás szászországi mesterek művei közé. A nagy dombormű, az emléknek szobrászati szempontból legjelentékenyebb része, szokatlan gazdagságban tartalmazza az ábrázolásnak mindazon elemeit, amelyek a romanizáló németalföldi művészetet jellemzik. Analógiákat mind a szobrászat, mind a festészet köréből könnyen találhatunk, hiszen maga a tárgy, a pásztorok imádása, a németalföldi és német művészetben a leggyakoribbak, legkedveltebbek egyike, míg az olasz művészetben a királyok imádása mögött erősen hátiérbe szorul. Északon számtalanszor fordul elő oltárokon és síremlékeken, epitáíiumokon.

2 A régibb művészet keresetlen bensőségével, idilli színterével szemben a XVI. század pompás építészeti környezetbe szereti helyezni ezt a jelenetet/' A távlatban ábrázolt klasszicizáló építészeti háttérnek alkalmazása époly jellemző itt, e festői dombormű keretében, mint a sok alak alkatában és taglejtésében olasz minták utánzása, mely mögött azonban, típusokban, a mozdulatok szögletességében, valószerű részletekben, egyes fejek képmásszerűségében a régi északi hagyomány félreismerhetetlen módon érvényesül. A főcél a jelenet lehető gazdagsága, a részletek szabatos és tetszetős ábrázolása, teljesen a dekorativ kisplasztika szellemében. Doniborművünk kilünő példája a németalföldi szobrászat ez uralkodó irányának, amelynek készítményei széles körben oly nagy keresettségnek örvendtek. A pécsi domborműhöz közelálló müvek sorából ismét egy szászországi emlékre mutathatunk reá, a Torgau melletti Hartenfels várkastély kápolnájában levő, eredetileg a drezdai várkastély számára készült oltárnak alabástromból faragott középső részére. Itt a fő domborművön ugyancsak a pásztorok imádását látjuk, azonkívül mellette Krisztust a kereszten, fölötte a rézkígyó és inannahullás ábrázolását. A pásztorok imádásának csoportja jóval kevesebb alakból áll mint Pécsett, az építészeti háttér is egyszerűbb, de az egésznek jellege hasonló és egy figyelemreméltó részlet, a hátulsó félkörös kapunyílásban 1 A penigi oltár homokkőből készült, de az iskola alabástromból faragott művein is hasontó vonások észlelhetők. így pl. a klixi templom oltárát díszítő három dombormű, melyek állítólag a drezdai Zsófia-templomból kerültek oda s amelyeket Gurlitt szintén Christoph Walthernek tulajdonít, rendkívül mozgalmas, szinte barokk jellegűek. Beschreibende Darstellung der älteren Bau- und Kunstdenkmäler des Königreichs Sachsen. 31. Heft, (Drezda, 1908) 119. 1. 2 A lőcsei Szent Jakab-templomban levő epitáfiumok közül Gerschner Gergely 1672. évi emléktábláját is a pásztorok imádását ábrázoló dombormű díszíti. Divald : Szepes vármegye művészeti emlékei, III. 51. 1. 3 Burckhardl : Vorträge (Basel 1918, 286. I.): «Wir werden sofort von der Anbetung der Könige zu sprechen haben, welche in der Kunst so viel mehr in den Vordergrund tritt ; die Anbetung der Hirten aber ist das gemütlich schönere Thema, weil es gar keine Zeremonie ist, sondern in Bührung und Entzücken aufgeht». A XVI. század északi művészetében azonban a szertartásosság nagyon is érezhető.