Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

F. Takács Zoltán: Kristályfaragványok a Hopp Ferenc-Keletázsiai Művészeti Múzeumban

tag törzshöz simulnak és a másikon egy sziklatömbön álló főnixmadár alakjával, melynek a képen nem látható oldalához hatalmas basarózsa van hozzáfaragva (3. ábra). Ez a kellős motívum sötétlila ametiszt, a bambusz hegyikristály. Az ábrázolás tárgyára vonatkozólag tudnunk kell, hogy a bambusz a tél, a peónia a nyár, a főnix pedig a mindenséget betöltő és mozgató pozitív és negatív erő közül az utóbbinak és ennek következtében a nőiességnek is a jelképe. Valószínű tehát, hogy e remekbe készült virágtartó annak idején valamely előkelő hölgy asztalát díszítette. Jellemző úgy ennél a darabnál, mint az előbbinél, hogy a sötét részek kezelése — bizonyára szándékosan — szélesebb mint a világosaké, melyeket minden részletükben finom megmunkálás jellemez. 5. ábra. Festéktartó. Kristályfaragvány. Kina. 18. század. A mandzsu-korszak (1644—1912) elejére helyezhető egy rózsakvarcból faragolt hatalmas illatszertartóedcny (4. ábra), egyik oldalán a pozitív erő jelképével, vagyis a sárkánnyal, mely egyik hátsó lábával sziklatömbbe, a másikkal bambuszágakba kapaszkodik. A képen nem látható oldalon a főnix áll peóniák közt. Főnixmadár alakja foglal helyet az edény fedelén is, melynek alját, valamint az edény felső szélét a görög meanderhez hasonló, de azzal nem közös származású «felhoékitmény» (lei-wen) díszíti. Újabbkeletű, de tizennyolcadik századi alkotás egy kis fedeles festéktartó hegyikristályból, mely a megmunkálás finomsága szempontjából a négy előbbi tárgyat felülmúlja (5. ábra). A csésze is és fedele is barackformára van faragva, melyhez hozzáhajlik a szár, néhány levéllel. A csésze egyik oldalán a hosszú életet jelképező denevér. (A képen baloldalt ; csak részben látható.) A fedél tetején tollazkodó galamb, melynek képünkön a kissé felemelt szárnya vehető ki legtisztábban.