Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

Hekler Antal: Tarentumi mészkőrelief a Szépművészeti Múzeumban

TARENTUMI MÉSZKŐRELIEF A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN Eredeti plasztikai gyűjteményünk 23. számú mészkődombormű töredékéhez (Hekler : Az antik plasztikai gyűjtemény, 4. kiadás, 33/34. 1.), mely egykor valószínűleg kisebb sírépület dekorációjához tartozott, kívánok ez alkalommal néhány kiegészítő megjegyzést fűzni. A dombormű (26*5—20 cm), mely lezáró peremét csak jobboldalán őrizte meg, görög és amazon párharcát ábrázolja. A támadó görög harcos bal lábát a háttérben nyugtalanul ágaskodó lováról leesett, térdreroskadt s kitárt karjaival erőtlenül védekező amazon jobb felső lábszárának feszítve, bal kezével hajába markol, hogy így ellenfelét magához rántva, kardját (melyet analógiák tanúsága szerint jobbjában tartott, v. ö. Osterr. Jhefte. XIX—XX. S. 201. Abb. 128) mellébe mártsa. Az amazon a tipikus ábrázolásoktól eltérőleg csak rövid, csípőben övvel leszorított, szélben fodrozódó kis szoknyát visel. Felső teste, melyet jobb vállán átvetett kardszallag övez, teljesen födetlen. Lábszárain thrák csizma, előtte a háttérnek támasztva pajzsa, a medúzafejjel díszített amazonpelta hever. Domborműtöredékünk képtípusát bronzokról, kámeákról és festett edényekről (a példák idézve a katalógus 34. lapján) számos változatban ismerjük. Az ágaskodó ló mellett lefolyó párharc motívuma mindennapos a Kr. e. V. század második felének görög művészetében. (V. ö. a Villa Albani Phidias köréből származó nagyszerű síremlékét, H elbig : Führer 3. Aufl. No. 1861; Brunn-Briickmann: Denkmäler No. 437; Fot. Alinari, 1900.) Felfogásában, stílusában és formakezelésében reliefünk, melyről eddig csak annyit tudtunk, hogy Alsó-Itáliából származik, a phigaliai Apolló-templom frízével és az argosi Heraion szobordíszével mutat közeli rokonságot.

1 Ez a megfigyelés rendkívül fontos, mert az újabb kutatások eredményeinek fölhasználásával, domborművűnk keletkezési helyének közelebbi megállapítására vezet. Pernice és Sieveking (Jahrbuch d. deutschen arch. Instituts XXXV (1920). S. 83 ff. ; Münchener Jahrbuch XII (1922). S. 128) a dór Tarentumból származó emlékek egész során meggyőzően mutatták ki annak 1 A Heraion metopéinak egyike tárgyban és művészi fogalmazásban töredékünkkel meglepő egyezéseket árul el : Österr. Jhefte XIX—XX. S. 63. Abb. 47.