Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1919-1920)

Baldass Lajos: Albrecht Altdorfer két festménye a Szépművészeti Múzeumban

arra, hogy mennyire közel esnek Altdorfer művei művészi intencióban a tizenötödik század második negyedének különböző német képeihez. Konrád Laib-tól eltérően Pfenning is még egy Meister Francke és Lucas Moser nemzedékéhez tartozik. Ma tehát Alldorfer-féle festmények szemlélete közben a tiefenbrunni vagy englandhofi oltárra, a bregenzi passióra vagy a frankfurti paradicsomkerteeskére emlékeztetödünk, úgy tudjuk, hogy nem véletlen lelki rokonságról van szó, hanem hogy Altdorfer személyesen vonzódott ezeknek a régi német mestereknek naiv leíró művészetéhez és a valóságon való öröméhez, energikus küzdelmükkel egyetemben, melyet a belső tér és a tájkép meghódításáért és a világos, áttekinthető kompozícióért folytatlak. Majdnem annyira elszigetelt Altdorfer munkái között, mint a Keresztrefeszítés, a Madonnát félalakban a kis Jézussal ábrázoló az a festmény is, melyet már Friedländer a regensburgi testőrül szóló, még ma is mintaszerű könyvében,

1 mint müncheni magántulajdonban levőt tüzetesen leírt, amelyről aztán soká megfeledkeztek, mígnem pár évvel ezelőtt dr. Braune újra ráakadt s amelyet 1917-ben a müncheni müpiacon a budapesti képtár számára vásároltak meg. A szokatlan formátumon kívül (a kép 49'4 cm magas és 35 5 cm széles) meglepő a képen az is, hogy egy tiszta félalakot látunk rajta semleges fekete háttér előtt. S mégis úgy látszik, hogy Altdorfer még egyszer festett egy hasonló Madonnát félalakban, melynek ma ismét nyoma veszett, de amelyről hírt ad Bayersdorfer, aki azt a flórenci műpiacon látta.

2 A képet 1875 ápril 8-án árverezték el Bécsben A. Posony-nál, mint egy pisai muharát tulajdonát/' El volt látva az 1531. évszámmal, névjelzéssel és egy hosszabb felirattal felül, tehát azon a helyen, ahol a budapesti kép is egy kétsoros, szép, arany antiquabelűs felirattal ékeskedik. Az itt reprodukált képnek ez a felirata a következőképen hangzik: Baloldalt : VT. CHRISTVM. PARIENS. DICTY. M1RABILE. VIRGO. IIVMAXI. ES. GENT! S. MAXIMA. FACTA. PARENS. Jobboldalt : SIC. SIC. PB ETE RITA S. P\ ROES. ABIGASO. FVRI NGAS. /ET. LAPS1S. SIS. GOLVMEN. MARIA Altdorfer megmaradt Madonna-ábrázolásai közül ez a Madonna különösen a müncheni felhőglóriás Madonnához és a berlini Kupferstichkabinet 1533-ból keltezett Madonna-rajzához

4 áll közel, úgy, hogy Friedländer-nek mintegy 1530-ra szóló datálását teljességgel fenn kell tartani. A müncheni Madonnával mindenekelőtt színezésének tüze és telítettsége köti össze képünket. Már Fried1 Beiträge zur Kunstgeschichte XIII. Leipzig 1891. Seite 105 i'. Verz. I. 26. 2 L. Friedländer id. h. Verz. I. 29. :i L. Repertórium für Kunstwissenschaft XIV. (1891) 54. 1. 4 Reprodukálva Friedländer könyvében. 3. T.