Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1919-1920)

A Szépművészeti Múzeum 1918-ban és 1919-ben

egyébként ís tervben volt, 1919 júniusában teljesen leszereltük, hogy megkezdhető legyen a termek átfestése. Ez a nyár folyamán meg is történt, s az új rendezés is megkezdődött, de befejezése szintén a következő évre maradt. Ezért ismertetését a következő évről szóló beszámolónkra tartjuk fenn. Az eredeti antik gyűjteménynek új rendezése, melynek módjáról 1918-iki évkönyvünkben már szó volt, 1918 elején elkészült, s az újonnan rendezett gyűjtemény ennek az évnek januárjában megnyitható volt. Ugyanez időre elkészült a. gyűjtemény katalógusa is, mely az 1918/9 év folyamán három kiadást ért. Saját eredeti antik gyűjteményünkkel kapcsolatban rendeztük és kiállítottuk a görög és római márványoknak azt az értékes sorozatát is, melyet Zsolnay Adolf nagybirtokos, volt kavallai es. és kir. konzul volt szíves kérésünkre letétül hosszabb időre átengedni. Ez a gyűjtemény, terrakottáinknak egy válogatott sorozatával együtt, az előcsarnokból jobbra eső első (felső világitású) terembe került, amely hasonló módon rendeztetett be, mint a belőle nyíló belső (oldalvilágítású) terem, melyben saját antik szobraink vannak. Minthogy az Orsz. Képzőművészeti Társulat 1918 őszén visszakapta az addig hadikórháznak használt Műcsarnokot és kiállításaival múzeumunkból kiköltözött, megnyílt a lehetősége annak, hogy az előcsarnokból balra nyíló két termet felhasználjuk arra a célra, melyre azokat szántuk : közép- és újabbkori eredeti szoborgyűjteményünk felállítására. Az erre vonatkozó munkálatok 1919-ben megindultak. Ugyancsak megkezdődtek eddig részben rendezetlen, részben pedig átrendezésre szoruló ókori gipszgyűjteményünk rendezésének munkálatai s a gyűjteménynek az a szárnya, mely a görög szobrászat fejlődését az archaikus kortól a Krisztus előtti V. század végéig mutatja be gipszmásolatokban, olyan stádiumába jutott a rendezésnek, hogy megnyitása 1920 elején megtörténhetik. A rendezés hasonló elvek szerint történt, mint az eredeti antik szobrok gyűjteményének évkönyvünk I. kötetében ismertetett rendezése. Lényeges különbség abban van, hogy — szemben az eredeti szobroknál használt galambszürke háttérrel — a gipszanyag hideg és túlságosan józan felülethatásának enyhítésére háttér gyanánt még hidegebb tónusú világosszürkére festett papirV ász on alkalmaztatott. E rendezési munkát Hekler Antal egyetemi ny. r. tanár úr hajtotta végre, aki 1918 őszén, midőn egyetemi tanárrá neveztetett ki, megvált ugyan intézetünk kötelékéből, de az anlik gyűjtemény keretében felmerülő munkák elvégzését szives volt minden hivatalos kapcsolat nélkül is készséggel elvállalni. A rendezésnél és felállításnál érvényesített elvi újításokat évkönyvünk jövő évfolyamában fogjuk tüzetesen ismertetni. C) Kiállítások. Az 1918-ik év őszén azokból a régi és modern képekből és szobrászati művekből, melyek az 1917. év tavaszán kiállított új szerzemények bemutatása óta szereztettek, ismét kiállítást rendeztünk a múzeum földszinti nagy márványcsarnokában, felhasználva azt a kiállítási installációt, melyet a. volt sajtóhadiszállás ugyanitt megelőzőleg rendezett tárlata számára készíttetett. Az új szerzemények kiállításának ez a második sorozata, mely (>4 művet ölelt fel, 1918 október hó 5-én nyílt meg és ugyané hó végével be is zárult. A grafikai osztály 1918-ban a következő kiállításokat rendezte: 1. XIX—XX. századbeli rajzok. Az újabb szerzemények második sorozata. XXVII. kiáll. 2. Callot és köre. XXVIII. kiáll. 3. Angol karrikaturák. XXIX. kiáll. 1919-ben a grafikai osztály egy kiállítást rendezett, és pedig a XVI—XVIIT. századbeli olasz rézkarcolók müveiből. (XXX. kiáll.) Szerkeszti : Petrovics Elek (Budapest, VI., Aréna-út 41).