Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1919-1920)

Baldass Lajos: Albrecht Altdorfer két festménye a Szépművészeti Múzeumban

biirgi oltárnak, a st. floriani képeknek és a királyok imádásának sajátkezű vollát koronkint kétségbevonták, nézetem szerint teljesen jogosulatlanul, mert a jó karban maradt részek kivétel nélkül Altdoit'er kezére vallanak s az ő eljárási módjával homlokegyenest ellenkezőnek látszik az is, bogy segédek közreműködését vette volna igénybe. A festői megmunkálásnak ez a kisebb finomsága leginkább szembeötlő a két .lános alakjánál a Kegensburg melletti Stadt am Hof Katalin-kórházában levő, signall, 1520-ból keltezett nagy képen. Ez typikus átmeneti munka, amelyen a művész új lehetőségekkel küzd. Altdorfcr késői munkái aztán roppant minutiosus kivitelűek, egészen világos és tarka színezésük felette tiszta, áttetsző hatású. Ezekkel az elemekkel találkozunk már a budapesti keresztrefeszítésen is. Világos, egyenletesen tiszta színezésnél fogva későbbre tenném keletkezését a Flórián-legenda képeinél, melyek a részletekben még derűsek és könynyedek, s a színezésben mélyebbek, kontrasztokban gazdagabbak és szellemesebbek. — Minthogy ez a hat kép már jelentékenyen eltér az 1518-ból való st. floriani oltártól és a késő művekhez vezet át, ennélfogva 1520 után kellett keletkezniük. így valószínűvé válik, hogy Altdorfer a 20-as évek elején egy második utat tett St. Flóriánba, hogy képeit szállítsa és esetleg felállításukra felügyeljen. Oda-vagy visszamenet Salzburgon át vezethette útja, ahol láthatta Pfenning keresztrefeszítését vagy az 1456 körüli salzburgi iskolának valamely rokon munkáját, amely olyan mély benyomást tett rá, hogy egy szabad utánalkotásra ihlette. E műnek világos, tarka színezése, az anyagszerű jellemzés mesteri volta és a részletek minutiosus megmunkálása aztán döntő hatású volt Altdorfer késői stílusára.. Persze ennek az ábrázolásnak epikai elbeszélő módját nemsokára újra felcserélte legkorábbi képeinek lyrikus hangulatfestésével, régi bensősége és a természeten való öröme visszatért, az elegáns, előkelő alakok csakhamar helyet adtak a nép egyszerű alakjainak, amelyek illettek az ő sajátos szelleméhez. Ez az újonnan felfedezett képe Altdorfernek tehát nemcsak biztosan ágyazódik be a regensburgi festő munkásságába, hanem lényegesen gyarapítja ismereteinket is a nagy német mester lényéről és alakító művészetéről. Kurt Glaser kitűnő, új szempontokban felelte gazdag könyvében 1 nemrég mutatott rá 1 Zwei Jahrhunderte deutscher Malerei. München, 191G. 277. 1. (i. M lira. A. Altdorfer : Madonna megjelenik Szt. Jánosnak. (S. 13.)