Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Swarzenski György: A budapesti gotikus kőmadonna és kapcsolata a középrajnai szobrászattal

40 . :. : sYV UÏ/.KNSKI ovönov. Mindezen munkákba] .szemben áll az a Mádonnaszobor, mely néhány éve bukkant fel a párisi Műkereskedelemben s mély 19:16 tavaszán a budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdonába jutott. (11. labia.) Ht mái- oly' munkával vau dolgunk, mely kétségtelenül az említett kél Madonnával közvetlen: kapcsolatban keletkezett. A fej majdnem azonos a thorni Madonnáéval: és pedig nemcsak a típus, széles nyílt homlokával, hosszúkás szemeivel, bosszú, ti nom hegyes orrával, rövid felsőajakával, széles állával és puha kis tokájával, hanem a kifejezés egész, sajátossága is, melynek a bonni Madonnában oly élénk változatát ismerjük. (4.. ">., ö. ábra.) A ruházatban a lecsüngő részek hullámos szegélyeinek azonos kalligráfiája. a csípőtől a. hason ál void visszahajtás és a köpeny nagy tömegeinek kezelésében a mélyből kiemelkedő, vastág hajtékok, melyek a jól szó láb oldalán plasztikai ellensúlyául szolgálnak a másik oldal vonaljátékának és amelyeknek egészen újszerű, öblös modora burgundi befolyásra hagyott következtetni. Az alak fölépítésében az állás és tartás szabadsága és könnyűsége jellemzi mind a három szobrot, s a részletek közül elég, ha a nagy köpenykapocsra a mellen, a korona alakjára s. a gyermek" kezében levő alma kezelésére utalunk.

1 A hasonlóságok különös nyomatékkal tűnnek ki, ha a budapesti szobornak a másik kellőtől való különbségeire ügyelünk. A budapesti Madonna nehezebbnek és zömökebbnek hal ; a felépítés kevésbbé szabad ; a kőtömb adott terjedelme érezhetőbben szabja meg a felület síkokat, mini a másik két .Madonnánál; a nagy plasztikus ruhavonalak a test alsó felén (jobboldali) nem oly erőteljesek s nem oly világosak szándékban és hatásukbán. Különben csak a gyermek feje mulat típusában lényeges eltérést : különösen jellemző a majdnem korcs állnak s aj á I s á gi is visszah ú zód á sa. Egyelőre függőben hagyhatjuk, hogy e különbségek miként magyarázhatók meg a leghelyesebben, hogy vájjon az alkotó kéz nuis egyéniségén, a keletkezés időbeli távolságán; vagy valamely más mintatípus befolyásán alapulnak-e ? A budapesti szobron többrétegű festés állapítható meg: ennélfogva a plasztikai megmunkálás sajátosságai nem vethetők össze végleges pontossággal a másik kél szoboréval, melyek festésükei rég elvesztvén, közvetlenül a kő felületét mutatják. Kronológiai szempontból úgy látszik, hogy a budapesti Madonna tényleg a legrégibb a három közül. Hogy a gyermek, mint a legtöbb burgundi Madonnánál, trecentistikus módon ruhában van ábrázolva, nem bizonyít semmit a keletkezési időre nézve, csupán azt mulatja, hogy (valószínűleg már a megrendelésnél) más típus szolgál! alapul, mint a kél másik Madonnánál. Ikonográfiái szempontból e típusi ritkának kell neveznünk; az. anya baloldalán levő gyermekei nem a balkéz tartja, hanem a másik (a jobb), mely 1 Az alma motívuma, mely mind a három .Madonnánál visszatér, általánosan elterjedt, A mainzi kerületből megemlíthető a Madonna a Steineellában és egy Camp a. Rh.-ban, mely a «Daun« lépcsőjén fenn látható,