Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Swarzenski György: A budapesti gotikus kőmadonna és kapcsolata a középrajnai szobrászattal

A BUDAPESTI GÓTIKUS KOM ADONNA ÉS KAPCSOLATA \ KÖZÉPRAJNAI SZOBRÁSZATTAL. 45 Madonnaszobor, melyek az Adolf von Nassau-féle síremlékek stilusfokának felelnek meg.

1 A Konrád" von Weinsperg síremlék új stílusúi joggal, a Majna mentén leszivárgó keleti frank hatásokkal magyarázták;

2 hogy a Memorienportal, a Madonnák s az agyagcsoportok új stílusa ugyanilyen joggal írható-e ép burgundi befolyások számlájára, egyelőre eldöntetlen marad. Nem igen látjuk valamely közvetlenül átveti motívum fellépését; a sűrűvérű temperamentum s a lineáris kalligráfia nagyobi) szabadsága és mozgékonysága igen lényegesen elválaszt minden burgundi termékel a niainzi művek gyöngédségétől. A kél Madonnaszobor feltűnő jellege arra csábított, hogy őkei egy égés/ sor — Németország legkülönbözőbb vidékeiről való ((középrajnai jellegű)) Madonna mellé állítsák s ha már a valóban középrajnai munkáknál is rendszerint inkább az általános jellegre, mint a pontos csoportosításra ügyeltek, úgy az idegen művészeti területek munkáival való rokonságok megállapításánál még nagyol)!) bőszívüség kapott lábra.

;J Tényleg az ill nevezel I .Madonnák' egyike sincsen a bonni és a Ihorni Madonnák (niainzi) mesterével közvetlen iskolakapcsolatban, íme mindenekétőlI a Germanisches Museum famadonnája ;

4 ez a kölni szenl Gereon egy Madonnájával'' vág össze és e két szobornak semmi közvetlen kapcsolata sincsen a mi mesterünkkel. íme továbbá az ulmi Münster előcsarnokának Madonnája;

0 ill ugyan nagyobb hasonlóság állapítható meg, azonban mégis egy teljesen más iskolázottságé és más hagyományokon nevekedett mester művével van dolgunk. Ezen sváb munka (liai Imán mester?) mellett a würzburgi Marienkirche főkapujának Madonna szobrát

7 is említették. Ili máivalóban középrajnai stílusú műről van szó, de mestere (a frankfurti Eberhard Eriedeberger?) már egy későbbi nemzedék szülötte s nincsen semmi iskolakapcsolatban ama régebbi niainzi munkákkal. A niainzi .Madonnák közül a Schusterstrasse egyik házán levő állhat hozzá legközelebb. Ks ami végül északkeleti Németországol illeti, helyesen állapíttatott meg, hogy a stralsundi Nicolai Kirche Funge-Madonnája 0 a mi kél Madonnánkhoz hasonló mű közvetlen hatása alall keletkezett, azonban örvendetes módon ép itt, ahol a hasonlóság a legszembeszökőbb, a (lübecki) mesternek a mainzitól való eltérését is kellőképen hangsúlyozlak. 1 /-.'. Zimmermann Deióúler : Die Ochenheimer Madonna (Mainzer Zeitschrift \. 1915. 121 t.). 2 Börger: 23 1. :î Az utolsó összeállítást!. Paul: id. in. 61. 1. 7. jegyz. Talán már a «Vierge à l'en erier»-t (Maastricht, Notre Dame) is említették ez összefüggésben. Ki nein elégílő másál 1. H elbig : La sculpture en pays de Liège, Brügge 1850. 118 1. * No. 233. — Rauch: Hessenkunst 1912. L6 1. (Nr. 3.). 5 Lübbecke: Die gotische Kölner Plastik. Strassburg 1910. :'>•">. tábla. (i Hartmann : Die goth. Monumentalplastik in Sehwaben. München 1910. 24. és 26a. táblák. ~ Binder: id. m. 56. labia. s Paul: id. in. 61 1. VI., VII. és X. tábla.