Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Swarzenski György: A budapesti gotikus kőmadonna és kapcsolata a középrajnai szobrászattal

termékenyen járultak hozzá az új stílus fejlődéséhez és elterjesztéséhez. És ha loválth megyünk kelel felé, a rajnai tartományok az új stílus munkáinak kiváló kontingensét szolgállal já k ugyan, azonban az a fölfogás, mely a « Hajnál)) épenseggel ezen stílus eredeti hazájának és kiindulási pontjának tekmti, a 100 év előtti német romantikus-hazafias képzelődések ulóhangzása csupán. Amit ill. a bodeni tótól egész Emmcrichig alkotlak, az mái' magában véve is annyira különféle, hogy sem egyetlen rajnai iskoláról beszélni, sem pedig ezt egyel Ion forrásra visszavezetni nem lehel és nem szabad. Mindenekelőtt azonban a rajnaiak melleit Németország többi részeiben is számos, nem kevésbbé termékeny tarlományál ismerjük ennek a stílusnak. B müvek egy része, különösen Weslfáliában és a Hansavárosokban. világos kapcsolatban van ugyan bizonyos rajnai iskolákkal, azonban ezzel még semmi felvilágosítási sem nyertünk ezen stílusnak az Align uban, a sváb, bajor és frank földön isinereles alkotásaira vonatkozólag ; egész ciklusok, mint a regensburgi és a halberstadti, ez összefüggésben még egyáltalán alig tárgyaltaiIak ; a szobrászatra nézve is figyelembe kell majd e szempontból a csehországi és az oslmarki lornielésd venni. így érthető, hogy ezen valójában középeurópai stílus szániára a körülhalaroló topográfiái megjelölés helyett egy inkább qualitativ jelszót kereslek és az utóbbi években csakugyan mincl jobban méghquiosodotl a "lágy stílus)) (weicher Stil) elnevezés.

1 E szó némi tekinlelben jól van választva, meri e slilns bizonyos alkotásainak szembeszökő sajátosságál jelöli meg, úgy az. anyagi megmunkálás, mint az érzékien-érzelmes tartalom szempontjából. Más esetekben azonban ép úgy vagy még inkább «gazdag stílusról;)) (leicher Stil) lehelne beszélni, a dekorativ gazdagság túltengése és a pompás páthosz okából. A « lágy stílus)) lulajdonképeni birodalma, amely számára e megjelölési kitalálták, s először használlak, a középrajnai művéózet határaival esik egybe/' Egy 1400 körül s a XV. század elején virágzó külön középrajnai művészet képzete, amiről pár évtizeddel ezelőtt még szó sem volt, ezeü árdott vidék néhány kiváló művészéti alkotásán alapszik, melyek eleve a kutatás központjába kerültek. E képzel csakhamar határozottabb alakot öltött, s ha egyik-másik szemlélő még azl vélte, hogy ezen vidék művészeti állománya főleg más, ismertebb iskolák egybeömléséből keletkezett, ma már kétségtelen, hogy ill egy önálló iskolán')! van szó, melynek fő kiinduló pontjai Mainz és Frankfurt voltak, melynek termelése mind világosabban egyes határozott mesterek és iskolák oeuvrejévé kerekedik ki, és amelynek kisugárzásai és exportja távolfekvő, már régebben ismert centrumokban is fellelhetők/

1 AXV. századelején a középrajnai szobrászat legvonzóbb és leghíresebb művei 1 Börger: Grabdenkmäler im Maingebiet. Leipzig 1907. 30. I. s köv. —V. ö. Pinder : Mittelalterliche Plastik Würzbu'rgs. Würzburg 1911. 117. 1. s köv. 2 Back: Miltelrheinische Kunst. Frankfurt a. M. 1910. :î Ezen kérdések alapos kidolgozása a Rudolf Kautzsch vezetése alatt álló frankfurti nüívészettörléneli szeminárium néhány értekezésétől várható.