Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Hoffmann Edith: Cseh miniatűrök a Szépművészeti Múzeumban

elől)]) tárgyal laknak. Ezeknek tájképi hátterük van. művészeik a realista irányhoz tartoznak. Előbb tárgyalom a Bevonulást Jeruzsálembe, mert vonatkozásainál fogva inkább a régebbi művészei liez kapcsolódik. A kompozíció egészében az Emaus-kolostor falképére utal.

1 Jeruzsálem itl is a jobb alsó sarokból indul ki és ferdén húzódik a közép felé, befejezése oil lombos, nálunk pálmafa. A baloldali csoportot a szamáron ülő Krisztussal és az apostolokkal János profilalakja is épúgy zárja le. mini az emausi falfestményen. Mindezek nem olyan általános egyezések, melyekéi a lénia azonossága eléggé indokolna. Ez nem véletlen egyezés, hanem egyéb bizonyítékok mellett, határozott támogatója azon nézetnek, bogy a miniatűrök valóban cseh eredetűek. Még jobban bizonyítja ezl egy másik, szintén Csehországban keletkezelt kézirat, mely minden kétségen kívül a mi kéziratunk hatása alatt készült. Nehezen képzelhető pedig el, hogy egy munka, melyet megelőz és közvetlenül követ egy-egy csehországi mű, ne volna szintén cseh eredetű. Ez a munka a prágai Böhmisches Museum birtokai képező, két részből álló cseh nyelvű kódex

2 (Cod III. B. 10.). melynek első része «Az emberi váltság tükre». (Zrcadlo clowiecieho spasenie.) Ezt a munkál Paiera nyelvi szempontból 1415—1 125 közé teszi,

3 tehát vagv rögtön keletkezett a mi miniatűrünk ulán. vagy csak kevéssel később, lia a kódex megfelelő képét 4 összevetjük a mi miniatűrünkkel, különösen a kél aposlol alakja tűnik fel, Péteré és Jánosi'. (10. ábra.) János lest- és fejtartása, kézmozdulata, valamint Péter mozdulata, noha jóval ügyetlenebbül, jóformán másolva vannak, a mi képünk után. Jobbról épúgy húzódik hátrább a terrénum, mintha Jeruzsálem oil volna, csakhogy a kis képbe nem féri be s így csak egy fa pótolja. A szamár a mi miniatűrünkön, ha nem is egészen realisztikus, mégis aránylag (Jég jő. pl. nemcsak sokkal jobb mindennél, amit a Vencel-király számára készült kéziratokban, állalábrázolásban találunk, de sok kiváló XV. század eleji francia munkánál, pl. Jacques Coene szamarainál is sikerültebb.

5 Ez a szamár a prágai Váltság 1 Neuwirth. Emaus-Kloster. T. XXVIII. - Lásd Truhldf cikkét a Casopis Ceského Musca c. folyóirat 1884. évf.-ban 28. old. és tovább. :t Neuwirth: Linaus, p. ."»7. széljegyzet. * Neuwirth: Emaus. XXXIII. tábla 6. kép. 5 ./. van den Gheijn: Deux livres d'heures (No 10,767 et 11,051 de la Bibi. Boyale de Belgiqucj attiibués a l'enlumineur Jacques Coene. Bruxelles—

London. 10. ábra. Krisztus bevonulása Jeruzsálembe. Prága, BÖmisches Museum. God. III. 11. 10.