Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Hoffmann Edith: Cseh miniatűrök a Szépművészeti Múzeumban

nagy válságával, az olasz formáknak, az olasz kompozícióknak leltári Indian beözönlésével. A raudnitzi templom oltárképén

4 az összeroskadó Máriái János az ágyon áthajolva fogja tol. Halul az apostolok lömöll sorban állanak, mini ahogy ezt az olasz trecento-kompoziciókon megszoktuk. A XIV. század vége óla ez a tipus általánossá váll a cseh és a tőle művészetileg függő területeken. Csak egy-két példát említek innen is: a nürnbergi Lőrinc-templom oltárképét

2 és a Weildorfból származó 1419-ben készüli oltári a freisingi papi szeminá riumban.

3 A mi miniatűrünk egyes részielekbon eltér a raudnitzi típustól. Mária nem fordul szembe, hanem oldalt az iniakönyve felé s így éri utói a halál. Ez lényegesen kellemetlenebbé teszi a kompozíciót. Mária egészen előrebukik, hiába próbálja János az ágyra fektetni. A báltér apostolai azonban szerencsés módon sokkal szabadabban és lazábban vannak csoportosítva, mint Raudnitzban : ezzel levegő jött a képbe. A szabadabb, modernebb fölfogás megnyilvánulása az is, hogy a Mária elszálló leikéi tarló Krisztus (dinárad a kompozícióból s jelenlétét csak az égből jövő arany sugarak jelzik. Így emberibb, valóbb a történet. Az ornamentikával kapcsolatban már említettem u bécsi Hofbibliothek prágai misekönyvét a XV. század elejéről, (tani. 1850.) Ez 127. verso folióján szintén feldolgozza ezt a témát, talán egyenesen a mi miniatűrünk hálása alatt. A Madonna megint szembe fordul, mint liaudnilzhan. Az oldalrafordulás, mini motívum nem váll be. de az imakönyv ott maradt az ágyon. Az apostolok előbb zárt köre most már annyira szabaddá lett, hogy a 12 apostol helyett csak kellő maradi. János és még egy. aki a mi miniatűrünkön is olt áll János mellett és teljesen megtartotta a fej típusát. A köralakú kompozíciót talán azért választotta a művész, meri a mi miniatűrünkön a G betű is kori zár be. Ugyanígy adja a jeleneiéi 80. folióján a Böhmisches Museum egy kódexe(Cod. 111. P> 10.), egy cseh nyelvű Váltság tükre, amely kéziratról később még lesz szó. A második csoportba Jákob álmái és a II. Szentlélek eljöveteléi osztottuk be. Ezek minden valószínűség szerint ismét egy harmadik művésztől valók, aki fiatalabb, haladottabb, mini azelőbbiek és azokkal ellentétben erősen fölismerhető francia hatások alatt áll. Jákob álma figyelemre méltó már a térfelfogása miati is, mely érdekes módon egyesíti a dekorativ és realisztikus ábrázolás eszközeik A föld giotteszk sziklával van jelezve, fönn a létra felhőbe nyúlik, mely az eperszínű háttér-tapéta előli lebeg. Körülbelül ebben az időben Észak-Franciaországban és Németalföldön is találkozunk hasonló jelenségekkel. Berry heg. imádságos könyvének egy lapján (Pan's. Bibi. Nat. Ms. lat. 019.), mely Krisztus bevonulását Jeruzsálembe ábrázolja, ugyanilyen elemekre bukkanunk.

5 1 Dr. Holi. Matèjka, Der Politische lîezirk Raudnitz. Böhmische Kunsttopographie IV. Prag. 1900. Taf. VI. - Burger : Id. ni. 292. 3(11. kép. :! Ü. Flacher; Die Altdeutsche Malerei in Salzburg. Leipzig. 1908, Taf. III. 5 Dvorak: Das Rätsel der Kunst der Brüder van Eyck. Jahrbuch d. K. S. d. A. Kaiserhauses. XXIV. p, 207.