Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Hoffmann Edith: Cseh miniatűrök a Szépművészeti Múzeumban

ornamentika formáit is megtaláljuk a karlsteini vár architektonikus díszei között. 1 Olyanféle ornamentikát, mini Krisztus mennybemeneteléé, kelleti a művésznek kőben vagy Iában látnia, talán valami Olaszországból importált darabon, mielőtt arra a gondolatra jött, hogy a betű testéi vele díszítse. Kétféle tipúsa keletkezik a leveleknek: az egyik hegyes, karcsúbb, szakgatottabb szélű, mint Krisztus mennybemenetelén és Jákob álmán, a másik zártabb és kerekformájú, melynek a bordája is kereken szélesedik ki a háromágú levelek közepén, mint az élső Szent­lélek eljövetelén és Mária halálán. A kellő a lapszéleken előfordul vegyest is. A I\ . Vencel számára készült kéziratok, mint említettük, már ezen az. alapon épülnek tovább. Romlóit változatait adják azoknak a formáknak, melye­ket a mi miniatűrjeinken korban későbben ugyan, de formában tisztábban Ialé­lunk. Vencel király bibliája 2 II. kötelének 1. folióján találunk olyanféle belül mint a Krisztus mennybemeneteléé, de már megromlott formában: és meri fölületes, gondatlan munka, nincs meg benne a mi miniatűrjeink pregnanciája, hanem elmosódottan adja vissza a formákat. Ilyen romlott változatot mulat a XIV. század utolsó éveiben készüli Avennares Astrologiája (>d. oldalának C ini­ciáléján," melyben egy, Krisztus mennybemenetele U iniciáléján szintén előforduló — részletet egészen elrontva ad vissza. A mi ornamentikánkban a levelek elágazásai között maradt üres helyeket kis bogyós indák vagy virágoes­kák élénkítik, melyek szervesen nőnek a levelek tövéből. Az előző kor szélesen kitöltő ornamentikája után, most még félnek a szabadon maradó részletektől. Az Astrologia a kis bogyós virágok helyeit csak úgy találomra pontocskákat szór közbe. A lapszéleken egyidejűleg két irány fejlődik. A Liber Viaticus és a többi előző kézirat megnyitották az utat kél felé. Az egyik a Vencel-féle gazdag, nehéz, sől igen sokszor nehézkes és lúlrakoll ornamentika, hol a széles folyondár, tekervényeiben francia mintára egy-egy inedaillont körülfogva, nagy szélesség­ben terjeng a foliók szélein. Iv.ek a medaillonok vagy figurális belső díszt kap­nak, vagy legalább nehéz arany spirálisok teszik pompásabbá őket. Különösen jellemző ez a Bibliára és a Hofmuseum kéziratára 1 nézve. Ezt a szélesebb és medaillonos modort találjuk meg más. nem Vencel számára készüli kéziratok­ban is, pl; a prágai Böhmisches Museum Officium s. Hieronymi című munkájá­ban, mely mű egyetlen díszített lapjának miniatűrje Szent Jeromost ábrázolja. A kézirat egy benne olvasható feljegyzés szerint 1404-ből való. lehal közvetlenül a Vencel-féle kéziratok után következik. Még később is találkozunk ezzel a 1 Xciiú'irlh : Wandgemälde und Tafelbilder der Burg Karlslein in Böhmen. 1 S*>6. Tal. XXIX. 3 Wien. Hofbibliothek Cod. 3759 -2701. :! München. Kgl. Hof. und Staatsbibliothek..Cod. cum. pict. 12. Cod. lat. 826, Kobell 1., von: Kunstvolle Miniaturen und Initialen. Leipzig. 1892. Tal. 25. 1 Wolfram von Eschenbach és követőjének eposa : Willehalm von Oranse. 1387-ből, mely az ambrasi gyűjteményből került a Hoi'museumba.

Next

/
Thumbnails
Contents