Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)
Swarzenski György: A budapesti gotikus kőmadonna és kapcsolata a középrajnai szobrászattal
erre az oldalra átnyúl. Ez a (Franciaországban szokatlan) motívum, mely kélségtelenül olyan ábrázolásokból ered, amelyekben a .Madonna keble előtt keresztben fekvő gyermekét tartja kél kezével, 1 az ülő gyermeket tartó Madonna-ábrázolásokban ritkán, csak kivélelkép fordid idő. 2 Ezért a mii stílusbeli eredetének szempontjából mindenesetre megemlítendő, hogy e motívum Mainzban egyébként is kimutatható : a lleiigasse « l lausmailonnájában)) és későbbi időkben, az 1484-ből származó Madonna-domborműben a dóm keresztfolyosójában. 3 Noha az a veszély fenyeget, hogy az ezen művek stílusának eredetére és vándorlására vonatkozó újra meg újra feltóluló kérdéseket csak még jobban komplikáljuk, mégis legalább futólag meg kell említenünk az.l az ezen időbeli kiváló .Madonnaszobrot, mely — Csehországból származik: a néhány év előtt a bécsi Oesterreichische Staatsgalerie tulajdonába kerüli krummaui Madonnát (o. ábra.)/' Ili megismétlődik, ami eddig semmi más munkánál kimutatható nem volt, a ruházat legfeltűnőbb motívuma: a sajátságos nagy hajtékoblok, melyek a köpenyt a jobbcsípőtől a hálratelt ballábig nagyvonásű mozgással tagolják. Ez a művészi gondolai, mely a budapesti Madonnánál nem \u\ teljesen érvényre, ill ép ügy jelenik meg, mini a bonni és a thorni Madonnában. IIa viszonl az arcokat vizsgáljuk, a krummaui .Madonna gyermeke ép a budapestiével mutál világos rokoiiságol. mely viszont a másik kettőétől leli ünően eltér. A krummaui Madonna arca azonban annyira egyéni és friss, hogy e Csehországból származó szobor kapcsolatát a mi középrajnai csoportunkkal egyelőre rejtélyesnek kell neveznünk. Csupán még egy meglepő körülményre akarunk utalni: a budapesti Madonna sajátos kompoziciótípusa, a mód, ahogy a gyermeket tartja (1. feni), ismét a krummaui Madonnához áll közel; ennek kompozíciója viszonl tükörképben majdnem pontosan egyezik kél ismert cseh Madonna képpel: a goldenkorni kegyképpel és a prágai Sl. Neil dóm kincstárában levő Madonna festménnyel. 5 SWARZENSKI GYÖRGY. 1 Kz a nagyon gyakori típus látható Mainzbau, a Steincella egy Madonnájában. Ismert példák más iskolákból Nürnbergben (a Sebaldus lemplom Angyalmadonnája), Lübeckben, Ulmban. Ezen típusnál a Madonna balkezének, mely kinyújtott ujjakkal fogja a gyermek mellét, tartása rendszerint ugyanaz, mint ami típusunknál az ülő gyermekkel. A fekvő gyermeket tarló Madonna típusa az olasz, trecento-festészetből származik. - 1'. o KTtlnben ami csoportunkkal kapcsolatba hozott Sz. Gereonbcli .Madonna (I. fenn) és a Palianti oltár Madonnája. A kezével a másik oldalra átnyúló Madonna e típusa szintén az olasz trecento-festészet bő] származik; pl. Alegretlo Nuzi, Barnába és Tommaso da Modena, :! Hessenkunst 1914 16 1. A tágabb középrajnai művészet kőiéből a vvürzburgi Mária-kápolna Madonnája említendő (1. rennet)!). 4 Rokon vele ;i Madonna félalakja, Berlin, Nr. ói). B Ernát: Beiträge zur Kenntnis der Tafelmalerei Böhmens. Prag 1912. XIV. , XV. tábla.
