Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Éber László: A pozsonyszentgyörgyi oltár

Különösen érdekes a bécsi domborművön ábrázolt oltár, amelyen a három fülke növényi dísze teljesen megegyezik a pozsonyszentgyörgyi oltár predelláján íevő fülkék füzéreivel.

1 A fülkéket díszítő széniek alakjai tartásukban, ruházatuk motívumaiban a legközelebbi rokonai a valóságos két oltáron álló szobroknak. A tüzes golyót magában foglaló ívmező keretének ornamentikája a pozsonyszentgyörgyi fölső pilléreken is előfordul, azok a delfinek pedig, amelyekhez az ívmezőtől jobbra-balra álló puttók támaszkodnak, növényi elemeikkel Altmünsterben találnak párjukra. így a részletek megegyezése megerősíti az összetartozóságnak azt a benyomását, amelyet a három mű egész alkata, szobrászati stílusa, figurális és ornamentális részeinek egymáshoz való viszonya kelt. Az alsóausztriai Sierndorf község (Stockerau közelében) plébánia-templomának érdekes főoltára is (3. ábra) a fölépítés, az architektonikus részletek tekintetében a pozsonyszentgyörgyi oltárra emlékeztet,- A predella alkata, a főpárkány tagoltsága és ornamentációja. közel áll ezéhez és ott is félköralakú ívbe foglalt dombormű emelkedik a szekrény fölött. A északi hagyományos érzés azonban nem éri be ezzel a felső befejezéssel : még a magasba való folytatást, kisugárzást keres és a Veronika-kendő domborművével díszített sajátságos, talapzat szerű részt helyezi reá, míg a mi oltárunkon Mihály arkangyal szobra áll legfelül. A sierndorf! oltár átmeneti jellege már merő külsőségekben is kifejezésre jut: míg a középső rész kőből készült, a mozgatható szárnyak fából vannak faragva. Ezt az emléket Rathe összefüggésbe hozta alsóausztriai (bécsi?) művek egy csoportjával, nevezetesen a Baden melletti Szent Ilona-templom ú. n. fazekasoltárával, Ilager György (megh, 1514) és Hue her Jakab György (megh. 1521) kanonokoknak a bécsi Szent István templomban levő epitáliumával és Kaltenmarkter János 1517-iki síremlékével ugyanott. A stílusbeli kapcsolat legszembeötlőbb jele a felhők sajátos, bodros alakítása. Ez nem fordul elő sem Pozsonyszentgyörgyön, sem Altmühsterben, de a sierndorti oltár szekrényét díszítő füzérek ezekre utalnak. 1 A pozsonyszentgyörgyi oltáron ma csak a két szélső, keskenyebb fülkének van meg domborművű dísze. A baloldali dombormű Jézus születését, a jobboldali az Egyiptomba való menekülést ábrázolja. A középső fülke, amely elé utóbb, midőn az oltári szentségnek külön szentségházban tartása megszűnt, tabernakulumot állítottak, ma üres, el van deszkázva. A középső fülke domborműve, a három királyok imádását ábrázoló jelenet, azonban ha megrongálI, módosított és mészréteggel borított állapotban is, még megvan magában a templomban, a szentély déli falába tört tülkébe helyezve, oly keretben, amely nyilván még a XVI. században készült és az oltár építészeti és díszítő elemeinek gyenge utánzata. Utólag faragták — az oltáron nem lett volna helye — azt a félköríves domborművet is, amely a holt Krisztust Mária ölében ábrázolja és a keret felső befejezéséül szelgál. 2 Jahresmappe des Vereines zum Schutze und zur Krhaltung der Kunstdenkmäler Wiens und Niederösterreichs, 1910. Tafel VIII., Kurt Rathe szövegével. V. ö. Ed. Freiherr von Sacken: Über einige wenig bekannte Kunstdenkmale des späten .Mittelalters und der Frührenaissance in Niederösterreich. Berichte und Mittheilungen des Alterthums-Vereines zu Wien, XX. köt, (1881), 117. 1.