Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Éber László: A pozsonyszentgyörgyi oltár

Magyarország szárnyasoltárai között is aránylag sok olyan van, amelyek az olasz formák beözönlése! és nevezetesen az említett két elem alkalmazását mutatják. így a szepesszombati templom Szent György-oltára, mely 1516-ban készült,

1 csodálatos, üde szépségben egyesíti az átvett új formákat a régiekkel. Az oltár oromzata áttört, tősgyökeres csúcsíves alkotmány, míg a szekrény fölső részét rendkívül ügycsen faragott leveles gallyak fölött különös alkatú, mintegy külön kötegekből egybeállított levélfüzér díszíti. Két szárnyas puttó mily beszédes jelenségek e helyen ! - a füzéren ülve egy-egy levélköteg megkötésével mulat, oly kevéssé szertartásosan, akár olasz emlékeken előforduló társaik. A szekrény alsó szegélyét egymással szembe helyezett két halpár tölti ki, amelyek ép oly kevéssé tagadhatják meg az olasz delfinektől való leszármazásukat, mint a predella fülkéjének fölső részét szegélyező két hal. Sajátságos stílus-keverék jellemzi a két egykorú és hasonló Szent Anna- és Szent Jánosoltárt a lőcsei Szent Jakab-templomban. Keletkezésük idejét a Szent Jánosoltáron olvasható 1520 évszám jelzi.

2 Itt már nagyon elhatalmasodtak a déli elemek. Az oltárok fő részére oromzat helyett helyezett kisebb szekrényt hatalmas delfinek támogatják, a Szent Anna-oltáron ott látjuk a szepesszombati oil árról ismert füzéres puttókat, a másikon pedig épen seggel az olasz emlékeken oly gyakori szárnyas angyal fejek sorát. Teljesen átalakult a pazaron alkalmazott áttört növényi dísz, amely szimmetrikus kompozíciókat, húsos indákat, levelekét mutat. Ezzel szemben a szobrok és domborművek merőben gótikus érzést tükröztetnek vissza. Hiszen könnyebb is volt az idegen ornamentális formákat többé-kevésbbé híven átvenni, mint az emberi test plasztikai ábrázolását új alapokra fektetni! így a XVI. század első negyedéből való szárnyasoltárokkal szemben senki sem gondol olasz eredetre, oly átlátszó az a folyamat, amely a műhelyek hasonló «atmeneti» termékeit létrehozta. Ily megítélés alá esik a pozsonyszentgyörgyi oltár is és pedig annál inkább, mert keletkezéséről kellő fölvilágosítást ad az emlékek oly csoportja, mely jóval közelebb áll hozzá a ticinói mesterek műveinél. Ezen emlékek közül első helyen említendő a Felső-Ausztriában, a Traun-tó nyugati öblében levő Altmünster község plébániatemplomának oltára

:í (1. ábra). A Mindenszentek kápolnáját díszíti, amelyet Steinfelder lelkész 1517-ben építtetett a templomhoz. Az oltár egy évvel utóbb készült el, az alsó részén levő feliratok szerint: «Hoc altare cöfectu est in honoré omiű sanctor . . . anno dm. 151S. » Teljesen kőből van faragva/* Alkata egyszerűbb a pozsony szent györgy inéi, nincse1 Divald Kornél: Szepes vármegye művészeti emlékei, II. rész (Budapest, 1906), 84. 1. 2 U. o., 93. I. 3 Hermann Ritter von Riewel: Die Pfarrkirche in der Stadt Eferding und die Pfarrkirche zu Altmünster. Mittheilungen der k. k. Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Kunst- und historischen Denkmale, N. F. XII. (1886), LI. 1. 4 Riewel (i. h. LH. 1.) szerint az oltár valami mesterséges, gipszből és homokból való anyagból készült, ez azonban tévedés.