Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Hekler Antal: Görög férfitorzó a Szépművészeti Múzeumban

GÖRÖG FÉRFITORZÓ A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMRAN. 7 (1. ábra) hozzávetőleges fogalmat adhatnak.. Amint a ruha kezelésében, úgy az arc ábrázolásában is bizonyára festői törekvések uralkodtak, melyeknek térhódítását a IV. század második feléből való síremlékek alakjain számos példából ismerjük. A művészei történeti probléma, mely elé torzónk a kutatást állítja, — keletkezési idejének lehető pontos megállapítása, a ruhás alak ábrázolásának története szempontjából rendkívül nagy jelentőségű. A kínálkozó összehasonlító anyag a IV. század emlékei körében igen gazdag Igazán megbízható eredményt azonban csak úgy kapunk, ha ezek sorából elsősorban azokat vesszük figyelembe, melyeknek keletkezési idejét külső tényezők hitelesen megadják s amelyek így az általános művészi fejlődés mértföldmutatóinak tekinthetők. A ruhás, nyugodtan álló férfialak ábrázolására szobrunkkal motívumban is rokon példát találunk a Tyszkiewicz gyűjtemény gyönyörű domborműves, háromalakos síremlékén 1 (2. ábra), mely az Athén és Korkyra között 375-ben kötött szerződés slélőjét koronázó reliefképpel

2 való szoros stílusrokonsága révén ugyancsak a I. ábra. Filozófus szólna Delphi, Múzeum. 1 Frölmer : Collection Tyszkiewicz pl. XI.YI: Ccnze II. No. tÖOl ; Studniczka : Die griechische Kunst an Kriegergräbern S. 18(298. T. XV, 24; (Aus dein XXXV. Bande der Neuen Jahrbücher lui* das klassische Altert um i. - Brunn-Bruckmann : Denkmäler T. 533 rechts. Svoronoá:

Das Athener Nalioual-iuuseuni T. 103. No. 1467; FriedericháWolter» : Gipsabgüsse 1161 ; Münch. Jbueh. 11)11. II. S. ISO IT. Aldi. 2. Az V. századi stilustradiciók továbbélését az évszám szerint meghatározható reliel'díszes, szerződésekéi, népgyűlési hal ároza tokai és elismerő okmányokat tartalmazó stélék egész sorozata világítja meg : ezek a koronázó domborművek, bárha legtöbbször jelentéktelen mesterek művei, a slilusfejlődésnek megbecsülhetetlen fokmérői. Miután a művészettörténeti kutatás ezeket az emlékeket még nem értékesítette kellőképen a maga javára, tán nem lesz hiábavaló, ha az V. sz. végétől ;i IV. sz. közepéig terjedőleg néhány jellemző, irányító erejű példát ehelyütt összeállítok. I. Attikai határozat a Methonsebeliekről 428/27 és 426/5-ből. Svoronoá : Das Athener Nationalmuseum T. CCV. balról : Dattenberg er : Sylloge inscriplionmu Gra'carum, editio terlia, Lipsne 1915 p. 92 No. 75 : 2. az athéniek elismerő okmánya a Neapolis-beliek részére 410.9-bői : Svoronoá T. GCIV ; Sylloge

3 p. 137 No. 107 ; 3. attikai elismerő okmány a samosiakról 405 4-ből ; Kern : In scrip-