Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)

Hoffmann Edith: Iparművészeti és egyéb rajzok a Szépművészeti Múzeumban

IPARMŰVÉSZETI ÉS EGYÉB RAJZOK A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN Eddig bőven volt alkalmunk a Szépművészeti Múzeum gazdag rajzanyagából oltárképek és falfestmények vázlatainak hosszú sorát bemutatni. Ezúttal főleg néhány inkább iparművészeti jellegű, kisebb tárgyhoz készült tanulmányról lesz szó, melyek azonban nem kevésbbé fontosak a rajzművészet szempontjából. Evvel egyszersmind alkalmunk nyílik arra is, hogy gyűjteményünk változatosságát újabb oldalról világíthassuk meg. Különleges érdekességénél fogva első helyen említek egy rajzot, mely ugyan nem iparművész munkája, s nem is tervezet iparművészeti tárgyhoz, de iparművészeti tárgyról készült. Azt a kesztyűt ábrázolja, melyet a német-római császárok koronázásukkor viseltek, s mely ma a bécsi ú. n. «Weltliche Schatzkammer»-ben van. A rajz (1. ábra) nem eredeti, csak másolat, de olyan lapé, melynek elveszett eredetijét Dürer készítette. Dürer ugyanis 1510 óta foglalkozott két festmény elkészítésével, melyeket Nürnberg város tanácsa rendelt meg nála.

1 A két festmény Nagy Károlyt és Zsigmond császárt és királyt ábrázolja és ma a Germanisches National-Museumban van, Nürnbergben. Zsigmond óta a német-római császárok koronázási ornátusát és a birodalom ereklyéit a nürnbergi Spitalkirchében őrizték. Azonban évente egyszer, húsvét után, néhány napon át a Herrenmarkton levő Schopper-féle (később Füter-féle) ház előtt, e célra külön felállított állványon, az ú. n. «Heiltumsstuhl»-on közszemlére tették ki őket, éjjelre pedig őrizetre bevitték a Schopper-féle ház egyik szobájába, az ú. n. «Heiltumskammer»-be. E szoba díszítésére volt szánva a két festmény, melyekkel Dürer 1513-ban készült el. Dürer a feladattal szokása szerint rendkívüli lelkiismeretességgel foglalkozott, amiről máig fennmaradt rajzai tanúskodnak. A Nagy Károlyt teljes koronozási díszben ábrázoló festmény egészéhez már 1510-ben tervrajzot készített (színezett tollrajz az Albertinában). De ezenkívül gondos felvételekben tanulmányozta a koronázási jelvényeket egyenként is : a birodalmi koronát, a kardot és az országalmát. E három, ma szintén Nürnbergben levő színezett tollrajz csak a legfontosabb tudnivalók gyors rögzítése volt a művész számára, de éppen ezért közvet1 A. Gümbel: Eine neue archivalische Dürernotiz. Repertórium f. Kstwiss. 1908. 138. 1. és E. Flechsig: A. Dürer. Berlin. 1931. I. 411. IT. 310, 371, 576. 1.