Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)

Meller Simon: Szinyei Merse Pál élete és művei

A háború időközben bevégződött, de Szinyei továbbra is Jernyén maradt. Április végén atyja, kit a király Sárosmegye főispánjának nevezett ki, két hétre Pestre és Bécsbe utazott, kinevezését megköszönni. Pali értesíti az otthoni dolgokról s látjuk, hogy teljesen bent van a gazdálkodásban. «Száz köböl újfalusi rozs — jelenti atyjának - el van adva 6 fr. 25 krajcárral Eperjesre szállítva, a bényei borkupec is megküldte a 600 forintot. — Itten több napi esőzés volt, mi ugyan a burgonyaültetést félbenszakította, de az őszinek és a már elvetett tavaszinak nagyon használt.» (1871. V. 3.) Atyja május közepén hazajött, bandériummal és fényes deputációval fogadták és nagy ünnepélyességgel folyt le az installáció. 34. Oeruzatanulmány Szent Antal alakjához (1870) 1870. szeptemberétől 1871. júniusáig Szinyei, mint láttuk, csak néhány képet festett; a Szt. Antal-on kívül két családi arcképet és egy-két kis tanulmányt természet után. Képzelete, mely Münchenben oly könnyen hozta létre az eredetibbnél eredetibb kompozícióvázlatok sorát, itthon ismét elszikkadt. Ha egyáltalán dolgozik, a valóság szigorú lefestésére szorítkozik. Munkakedve mindjobban lanyhul, a gazdaság mindinkább leköti ; június után ecsetet sem vesz már kezébe. Jön az aratás, a cséplés ; a festészet egészen háttérbe szorul. Késő ősszel atyja helyett a Hegyaljára utazik Laci bácsival szüretelni s ott marad egész december elejéig. A rossz időjárás folytán a «keserves» szüret nagyon soká