Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)

Meller Simon: Szinyei Merse Pál élete és művei

bői való lehet a «Norablo faim»' szenvedélyes vázlata (25. ábra). Október elején hozzáfogott nagyban a «Hintazok» festéséhez, s már az egyes alakokhoz modell után tanulmányokat is rajzolt. Ugyanebben a hónapban festette az «Alvó nő»-t (27. ábra).

2 Egyidejűleg Leibi és Benczúr is festették e modellt ; Leibi képe nem sikerült és megsemmisítette. A festményen Courbet hatása nyilvánvaló. Ugyanazon a héten, mikor az «Alvó női akt»-ot festették, készítette Leibi egy 27. Alvó nő (1809) délelőtt, egy ülésre Szinyei mesteri portréját

:! (I. Tábla). Leibi 1869 januárjában jött át Ramberg-től a Piloty-iskolába, s a mindennapos együttlét, majd a közös Courbetrajongás közelebb hozták őket egymáshoz. Barátságuk jele ez a hatalmas verve-vel odavetett portrait. Szinyei november 1-én otthagyta az akadémiát és átköltözött saját műtermébe. Szerette volna, ha Leibi ott befejezi arcképét, de az szigorú natura1 U. o. IJ. Lázár Béla: Egy magyar gyűjtemény. Budapest, 1922. 27. 1. — Hátlapján volt a valamivel későbbi : «Esthajnali csillag*, u. o. (2(5. ábra.) 2 Szépművészeti Múzeum, Budapest. 3 Szépművészeti Múzeum, Budapest. (Szinyei ajándéka )