Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)

Meller Simon: Szinyei Merse Pál élete és művei

Münchenbe a dolgot rendbehozni. Szinyeinek sejtelme sem volt az egész Schwieger tochter-ügyről s mikor szülei ebbeli értesítését Velencében megkapta, megnyugtatásukra onnét Jernyére utazott. Csakhamar kitűnt, hogy az egész ügy koholmány és valamelyik barátja követte el a rosszakaratú tréfát. Júniust Jernyén töltötte, ott festette a parkban a «Gesztenyefak» üde, könnyű, befejezetlen tanulmányát (21. ábra).

1 A hó végén Bécsbe ment, ahol barátja, Makart melegen fogadta, felkérte, hogy jöjjön állandóan Bécsbe s segítsen neki majd az új Hofburg képekkel való díszítésében ; július 9-én tért vissza Münchenbe s ott a déli emlékek hatása alatt festette a «Bacchanalia» vázlatát (22. ábra).

2 Az ezen látható ölelkező párban jelenik meg a «Poganysag» első ideája. A Münchenben tartózkodó Székely Bertalan tanácsára ezt külön megfestette s még 1869-ben nagyjából befejezte (23. ábra).

:! Munkáját vázlatkönyvei tanúsága szerint gondos akttanulmányok előzték meg. Közben nagyban folytak az előkészületek a nemzetközi műkiállítás megnyitására a Glaspalastban. A király, II. Lajos már január 25-én hozzájárult a programmhoz és a védnökséget elfogadta. Július 20-án nyílt meg a kiállítás, több mint 3,000 számmal ; a franciák maguk 450 képet küldtek. A tárlat szenzációja Gustave Courbet 7 képből álló sorozata volt ; ezek között a «Kotörok» c. kép — jelenleg a drezdai képtárban hatott elemi erővel. Manet két képe, a «Gitarozo spanyol» és a «Filozofus» észrevétlen maradt. Szinyei az «Anya és gyermeké»-t nem állíthatta ki, mert az már Humplmayer kezében volt. Távollétében Benczúr baráti gondoskodásból beküldte a «Faun és Nimfát», mely már visszakerült Pestről,

4 ahol sikertelenül várt vevőre. A kép a rengeteg kiállításban elmerült ; sehol sem említették. Hasonló tárgyú kép több volt a tárlaton : a Baselben élő Böcklin «Faimok és Nympha», a szintén svájci származású Rambergtanítvány, Albert Keller «Nympha és satir» c. képekkel voltak képviselve. A müncheni akadémia büszkesége Leibi volt, kinek két képe : «A kritikusok)) és a «Gedonné arcképe» aratta a német osztályban a legnagyobb sikert. Vájjon milyen hatása lett volna az «Anya és gyermeké»-nek ? «Az itteni kiállítás — írja atyjának Szinyei — rendkívül nagyszerű, a várakozást felülmulta. Reám nézve nagy fontossággal bír, mert mostan volt csak alkalmam az ittenit más iskolákkal szemtől szembe összehasonlítani s a franciák kétségbevonhatatlan győzelmét látni. Különösen láthattam az iskolák káros hatását, mely ugyan egy ideig szükséges, sőt elkerülhetetlen, de később elöl minden originalitást, a művész legnagyobb kincsét, melyet féltékenyen kell őrizni, mert legkönnyebb elveszteni. Elevenen emlékeztem szavaidra, hogy tovább kell kinéznem a világba, nem elég egynél maradni. Nagy igazságot mondtál. — Elhatároztam ennélfogva a Piloty-iskolából kilépni s ezután csak egy tanárt követni, mely engem legjobban fog vezérelni, s e tanárom a természet. Egyelőre itten veszek fel ateliert, mert szükséges, hogy legalább 1 Szépművészeti Múzeum. Budapest. 2 Régebben Benczúr Gyula tulajdonában, jelenleg Szépművészeti Múzeum, Budapest. Szépművészeti Múzeum, Budapest. 4 A kép a Képzőművészeti Társulat tárlatán, a Tud. Akadémia II. emeleti helyiségeiben volt kiállítva. L. Szmrccsányi Miklós: Visszapillantás az ü. M. Képzőművészeti Társulat 50 éves múltjára. Művészet, X. (1911) 106. 1.