Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)

Meller Simon: Szinyei Merse Pál élete és művei

müncheni festő produkált. Leibi festménye az az évi müncheni internacionális tárlaton döntő sikert aratott ; Courbet a kiállítás legjobb német képének jelentette ki s az aranyérmet csak azért nem kapta meg, mert a szabályok értelmében akadémiai növendék azt el nem nyerhette ; Leibi elvitte magával Párizsba s a következő évi «Salon»-ban kapta meg rá az aranyérmet. Szinyei képe csak a Wimmer-féle műkereskedésben volt rövid ideig kiállítva, azután tengeren túlra vándorolt ; Courbet már nem láthatta s 21. Vad gesztenyetanulmány (1869) mind máig eltűnt a művészeti látóhatárról. Leibi képe ma a müncheni Neue Staatsgalerieban függ főhelyen s már messziről köszönti a belépőt ; Szinyei művét csak fényképről ismerjük. Leibi képe mestermű, melynél tökéletesebbet soha sem alkotott ; tónusának nemessége, a festői előadás szépsége, az átérzés melege ma is oly közvetlenül hat, mint valaha. Leibi a régi nagy festők művészetét tanulmányozta és felvette magába, az arcnál Rembrandt, a kéznél Van Dyck, a ruházatnál Vermeer jutnak eszünkbe, a nélkül, hogy utánzásról beszélhetnénk. Szinyei művében semmi külső hatást nem látunk, ő teljesen magából merít ; egy lelki élménynek találja meg új kifejező formáját.