Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)

Meller Simon: Szinyei Merse Pál élete és művei

VIII. A PILOTY-ISKOLÁBAN 1867 szeptember—1869 október A MÁSODIK ÉV : 1869. AZ «ANYA ÉS GYERMEKE» 1868. október 10-e körül indult Jernyéről Zsiga öccsével Pestre. Ott felkereste Keleti Gusztávot, ki már látta Faunját a bécsi kiállításon s «sok bókot kapott képét illetoleg». Keleti, kivel még Münchenben ismerkedett össze, kérte, hogy a képet mindenesetre küldje Pestre, Ő írni akar róla s a recenszió sokkal hatásosabb lesz, ha ugyanakkor a festmény is ki van állítva. 15-én reggel érkeztek Bécsbe, ahol Zsiga öccse az egyetem orvosi szakára iratkozott be. Az ő első dolga volt elmenni a kiállításba és megnézni Faunját. «Képem nincs eladva, de már kérdezősködött egy generális utána, de drágállotta, tudakozódtam itten az illető helyeken és azt mondták, hogy jól van festve a kép, de a tárgy nem olyan, mely a nagy publikumnak tetszenék. Az eladásra ugyan még van reményem, mert még nagyon kevés kép vétetett meg, mivel a nagyurak csak most vonulnak be a faluról és mint műkereskedőm monda, az eladási saison csak most kezdődik. Ámbár őszintén megvallva nekem rossznak tetszett, ahogy a többiek közt meglátám, a kritika nagyon kedvezőleg szól róla, az «Ungarische Lloyd»-ban valamivel terjedelmesebb, s a «Műcsarnok»-ba ezen szavakat olvastam : «Szinyei Pan és Nymphája biztosan kezelt és egészséges színezetű kép». Jövő képemnek jobbnak kell lennie, ez feltett szándékom és keresztül viszem minden áron ; minden erőmet összeszedem, hogy olyan jó legyen, hogy a párisi Salonba küldhessem.» (1868. X. 16.) Bécsben négy napig időzött és 20-án reggel érkezett Münchenbe, alkotó vággyal telve. Azonnal elmegy az akadémiára s ott az atelierben, váratlan költői felindultságában a «Zöld gyep»-es látomás, melyet már hónapok óta hordott magában, egyszerre világos képpé alakul. Hirtelenében nem került más a kezeügyébe, így egy pléhdarabra vázolta fel képét : halvány felhős ég, zöld pázsit, egy vörös plaiden ülő világos szürkeruhás, fekete fichu-s nő pólyásbabával és egy nagyobb gyermekkel, és megvolt az «Anya és gyermeke*) első vázlata.

1 Skiccét Piloty jóváhagyta, sőt az annyira tetszett, hogy Pilotyné elkérte tőle a maga számára. (Pilotyéknál később elkallódott). Hozzáfogott a nagy képhez. Egy hónap múlva már jelenti atyjának : «En szorgalommal dolgozom megkezdett képemen. Piloty elutazott Velencébe egészsége helyreállítása végett ; talán karácsonyra visszajön.» (1868. XI. 18.) így tehát zavartalanul, önállóan festhetett. Zsiga öccsének azt írta, hogy «mostani képéhez nagy reménységeket csatol és három hónap alatt be akarja végezni.» (1868. XI. 19.) A «zöld gyep»-es kép gyorsan haladt elore"s a munka már sokkal könnyebben ment, mint a Faunnál. Piloty karácsonyra tényleg visszajött. Január 9-én egy hír jelenik meg a Münche1 önéletrajz. Malonyay id. m. 12. 1. —- Lázár Béla: Szinyei Merse Pál ifjúkori levelei. Művészet. VIII. (1909) 128. 1.