Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)

A Szépművészeti Múzeum 1931-1934-ben

elhelyezésükre a könyvtárhoz vezető folyosó falfelületei is felhasználtattak. A Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum alapítójának, Hopp Ferencnek születése 100-ik évfordulója alkalmából rendezett Emlékkiállítást, mely 1933. április 28-án nyilt meg. A kiállítás részint a múzeum anyagából, részint a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztály áugyan állítva a múzeumban, de csak aszóbanlevő években kerültek végképpen a múzeum tulajdonába, valamint az 1932. évi velencei egyezmény értelmében a bécsi udvari gyűjteményekből a Szépművészeti Múzeumnak jutott műtárgyak legjava is. (Ezek tudvalevőleg először egy közös kiállítás keretében a Magyar Nemzeti Múzeum épületében voltak kiállítva.) 40. Munkácsy M. : Önarckép ban és magángyűjteményeknek tulajdonában levő tárgyakból állt, amelyek Nagy Ázsia művészetének összefüggéseire vetettek világot. 1934. évi június hó 10-án nyilt meg a múzeumban az utolsó három év legfontosabb szerzeményeiből a főigazgató által rendezett «Új Szerzemények Kiállítása* (1931—1934), melyen az először kiállított művek mellett újból bemutatásra kerültek azok a műtárgyak is, melyek részben mint letétek már ki voltak A kiállítást dr. Petri Pál vallás- és közoktatásügyi államtitkár úr nyitotta meg. A grafikai gyűjteményben az év folyamán két kiállítás volt. Az első a «Bajzolo eljárások* címen mutatta be a különféle rajztechnikákat a gyűjtemény válogatott lapjain, a második «Watteau és köre* címmel a művész születésének 250. évfordulója alkalmából J. A. Watteau, Cl. Gillot. J. B. J. Pater, N. Lancret és F. Boucher műveit mutatta be. javarészt metsze-