Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)

Meller Simon: Szinyei Merse Pál élete és művei

kevéssel 28-ik születésnapja előtt Münchent végleg elhagyja, épp befejezte és útnak indította élete főművét, a «Majális»-t, a magyar festészetnek legmeglepőbb remekét. Ezek az évek nem a béke csendes évei, — a nagy német birodalom vajúdásának izgatott esztendei voltak. Bismarck három háborúja, mellyel a német birodalmat egységgé kovácsolta, ez időbe esik. Szinyei Münchenbe való érkezése napjaiban a schleswig-holsteini háború hírei izgatják a kedélyeket. Még ugyanazon hónapban, március 29-én a Schleswig-Holstein-Verein tüntető gyűlést rendez a Schrammenhalle­ban, ahol az ünnepi szónok megfújja a nagynémet eszmék harsonáját : «Sie will wieder werden, ein gewaltiges Volk, das einträchtig beisammen wohnt unter den Flügeln des schwarz-rot-goldenen Banners!» Két évvel később a porosz-osztrák háború már közelebbről érinti Szinyeit, hisz hazája sorsa is kockán forog. Münchenben a nagynémet lelkesedés elnémult s Bismarck nevét gyűlölettel említik a bajo­rok. A hangulat azonban ismét megfordul és mikor 1870-ben kitör a francia-német háború, a lelkesedés ereje elsöpri a partikularista gátakat. Szinyei hazautazik Jer­nyére s midőn két év múlva visszatér, Bajorország már a nagynémet birodalom­hoz tartozik. A fiatal Szinyeit a politika nem igen érdekelte ; mint atyja megjegyzéseiből kitetszik, a hazai sem, annál kevésbbé a német. De a nagy események lendülete tudat­talanul is magával ragadott mindenkit, s az emelkedett közhangulat feloldotta a lelkek kötött teremtő erőit. Szinyei Münchenbe való érkezése, szűkebb bajor értelemben is nevezetes idő­pontba esik. Alig egy-két napja lehetett itt, mikor március 10-én váratlanul meghal a király, II. Maximilian. Délután 3 órakor a birodalmi herold kék-fehér kostümben, melynek hátára a bajor címer volt hímezve, lobogó tollas barettben lovagolt végig München utcáin, kezében a pergamenttekerccsel, melyből az új király, II. Lajos prokla­mációját olvasta fel. Mellette két hírnök lovagolt, előtte 8 trombitás középkori öltö­zetben, a menet előtt és után egy-egy csapat kürassir. A sűrű hózivatar dacára tolongó tömeg mindenütt. Délután 5 órakor a katonaság vonult fel a Dultplatzra (a mai Maxi­miliansplatz) és hódolt új urának. A következő napokat a fényes temetési szertartások foglalták el s München mindenünnen odaözönlő fejedelmi vendégeivel igazi királyi város képét mutatta. II. Lajos, az új király, még csak 18 éves volt, s ifjúi hévvel akarta ideáljait meg­valósítani. Uralkodása első évében meghítta Münchenbe Wagner Richárdot, kinek Tannháuserjéért és Lohengrinjéért már mint 14 éves fiú lelkesedett. Novemberben és decemberben Wagner maga dirigálta a Bolygó hollandit, s műveiből hangversenyt adott a Hoftheaterben. A katonai zenekarok a király parancsára csupán Wagner zeneműveiből játszanak. A következő évben Tristan és Isoldét mutatja be az udvari színház a Schnorr-házaspár nagyszerű alakításában, Bülow vezénylete alatt. A kri­tika és a közönség egy része heves ellenszenvvel fogadja az új zenét. A Berlinben tartózkodó Kaulbachnak felesége referál : «Für unsere schwachen Nerven und Ohren ungeniessbar. Der Gesang besteht nur in heulenden, schrillen Tönen ; sie brüllen, wüten, toben und werden dann von dem Orchester mit den kunstvollsten Dissonanzen beglei­tet : Pauken, Trompeten, Cimbeln und noch andere neu erfundene Instrumente

Next

/
Thumbnails
Contents