Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)

Hoffmann Edith: Iparművészeti és egyéb rajzok a Szépművészeti Múzeumban

Mivel üvegfestmények törékenységüknél fogva aránylag kis számban maradtak fenn, ritkán találni olyan rajzot, melynek üvegfestményben való kivitele is ismeretes volna, noha üvegfestményekben óriási volt a kereslet és termelés az egész XVI. század folyamán. Magában Nürnbergben a Hirschvogelek híres családja, egymásra következő három generációjában az e nemű munkák tekintélyes tömegét hozta létre. Ezek a különböző rendeltetésű üvegfestmények a XVI. század első felében a művészeknek hosszú sorát foglalkoztatták Nürnbergben, Dürertől le a névtelenekig. A század közepe 11. H. J. Nüscheler : Vtkelés a Vörös-tengeren Budapest. Szépművészeti Múzeum táján és második felében pedig Dürer fametszetein kívül főleg S. Beham és Virgil Solis rajzai és fametszetei szolgáltatták az előképeket. Ezek közül való Sebald Behamnak Ábrahám áldozását ábrázoló kis tollrajza 1 is gyűjteményünkben. Az üvegfestmény, melynek alapjául szolgál, s mellyel méretben is pontosan egyezik, ma a berlini Schlossmuseum birtokában van (6. és 7. ábra). E darab a nürnbergi műhely jegyeit viseli magán, s a XVI. század közepén készült.

2 Rajzunknak gyűjteményünkben egy Jákob 1 Az Esterházy-gyüjteményböl, hol Kulmbach nevét viselte. A Múzeumban az ismeretlen német művészektől származó rajzok közé volt beosztva s K. T. Parker szóbeli közlésének köszönhető helyes elnevezése. Az üvegfestményt azonban ő nem ismerte. 2 H. Schmitz: Die (ilasgemälde des kgl. Kunstgewerbe-Museums in Berlin. Berlin, 1913. II. 16. 1. 308. sz. és I. 166. 1., képe közölve.