Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)

Fiocco Giuseppe: A Szépművészeti Múzeum Ghedi-i freskói

A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM GHEDI-I FRESKÓI Annak a három freskónak, amely mint Pulszky Károly szerzeménye 1895-ben került a Szépművészeti Múzeumba, s amely a Brescia melletti Ghediből, a Palazzo Orsimből származik, alig ismeretes a története és még kevésbbé a művészi mivolta. Az időnek, nem pedig egyéni sikereknek köszönhetjük, ha ezeknek a kérdéseknek megoldásához mégis közelebb jutottunk. Ami a képek tárgyát illeti, semmi sem könnyebb, mint felismerni az első képben (292 X366 cm) IV. Sixtus pápát, aki a Ferdinánd nápolyi királyon aratott velletri-i, vagy másnéven Campo Morto-i győzelem előtt átnyújtja a hadvezéri zászlót Niccoló Orsininek, Pitigliano grófjának ; a másodikon (269 x467 cm) ugyancsak Orsinit látjuk, amint II. Alfonztól átveszi a VIII. Károly ellen vonuló csapatok vezérletét ; a harmadikon (302 X371 cm) Agostino Barharigo dogé nyújtja át Szent Márkus zászlóját a condottierenek. Litta «Famiglie celebri»-jében bő adatokkal szolgál erről a történelmi alakról 1 és Paolo Giovio «Elogia Virorum Bellica Virtute Illustrium» c. művében írásban és rézmetszetű arcképben ismerteti meg velünk erőteljes vonásait a kopaszfejű hadvezérnek, aki a budapesti freskókon háromszor jelenik meg, amint térdenállva átveszi győzelmes hadjáratainak jelvényeit.

2 A nehézségek a képek külső történetével kezdődnek, amelynek pedig nem csekély a fontossága. Pigler Andor, aki mint látni fogjuk, mindenki másnál mélyrehatóbban írt róluk 1921-ben, nemcsak azt közli, hogy a képek egy bizonyos A. Glisenti-től vétettek Eszakolaszországban (ma határozottan hozzátehetjük : Bresciában), de. megjelöli a képek eredetét is, amely különben a budapesti múzeum igazgatósága előtt a vétel ideje óta ismeretes volt : a ghedi-i palotát, amelyet maga Niccoló Orsini építtetett.

3 Pigler azonkívül megállapíthatónak tartja még azt is, hogy keletkezési idejük körülbelül 1512-ig megy vissza, továbbá, hogy a falakról való levételük nem sokkal a megrendelő halála után történt, annál az egyszerű oknál fogva, hogy 1516-ban német Landsknechtek hordái rombolták szét a ghedi-i palotát. Azonban, ha ez a keletkezési dátum hipotetikus volt, egyenesen tévesnek kell mondanunk a freskók megmentésének időpontját. A falról való leválasztásuk a teljes összerombolásnak különben 1 Litta, Famiglie celebri Italiane, Serie 1. Fase. 115. Tav. 75. 2 Pauli Jovii . . . Elogia Virorum Bellica Virtute Illustrium, Basilea 159(5, pag. 132. és köv. 3 Pigler Andor, Olasz freskóciklus a Szépművészeti Múzeumban, 1921,