Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)
Meller Simon: Szinyei Merse Pál élete és művei
többé boldog. Mert semmi sem bosszulja meg magát annyira, mint a művészi munka elhanyagolása, ha igazán tehetséges az ember. Szerezzen vagy örököljön bár milliókat, foglalkozzék bármivel, ismét és ismét el fogja majd szívét a keserűség, valahányszor tespedésének tudatára ébred. Még nem akadt utamba ember, aki Pali kiváló tehetségéről nem a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott volna. Olyan emberek, akik nem tudták, hogy ismerjük egymást, beszéltek nekem tehetségéről. Lindenschmidt, Spitz58. Léghajó weg, Voltz, Keleti, továbbá közös jó ismerőseink közül Kurzbauer, Schleich, Böcklin. Aztán egy ezüstérem az 1873. évi kiállításon egy egész kicsiny igénytelen képért, amelyet a nemzetközi jury ítélt neki. Istenem! honnét Pali bizalmatlansága önmaga iránt, hogy képtelen lesz érvényesülni ? Eldobja palettáját s 9 évig dernyén él s a nagy világ azt hiszi, hogy a művész meghalt benne. Ezalatt semmit sem fest, semmit sem állít ki. Aztán csudálkozik, hogy nem képes érvényesülni, ó gyerekfej !» 1 A kiállítás 1883 elején megvolt, a siker elmaradt. A «Pacsirta» aktja megbotrán1 Divald Kornél: Gundelímger Gyula festőművész. Művészet V. (1906) 238. 1.