Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)

Meller Simon: Szinyei Merse Pál élete és művei

színeinek zománcos ragyogása, kompozíciójának egyensúlyozottsága 1 a festészet remekei közt jelöli ki helyét. Művészettörténeti jelentősége is rendkívüli : amit a párizsi impresszionizmus művészei keresnek, azt naiv merészséggel egy csapással megvalósítja. Az első magyar festmény, mely az európai festészet fejlődését eléri. Míg a «Szerelmes par» c. képén a táj szabad előadása és az alakok modellszerűsége közt bizonyos ellentét érzik, addig itt a modellszerűség teljesen feloldódott az előadás festői szabadságában. A kép oly egységes, mintha mestere teljesen a szabad ég alatt festette volna. Mindazt, ami lelkét hevítette, ki is tudta fejezni ; az elképzelés és a megvalósítás egybeesik. A hatások, melyekből a kép alakult, egyénisége tüzében egybeolvadtak ; Courbet faárnyékai, Böcklin fokozott színskálája csak olyan elemévé váltak művének, mint a starnbergi tó vidékének virágos pázsitja és változatos felhőzetű ege vagy Gundelfingenné gyönyörű ruhái. Szinyei végtelenül fogékony kedélye 45. vSéta Tutzingban (1873) méhként mézet szí minden virágbó-l ; minden hat rá, de minden hatásból egyénit teremt. Minden egyes ecsetvonása a látás gyönyörűségeit hirdeti és «Majális»-a a művészélet szépségének elragadó himnusza. XII. JERNYÉN ÉS BÉCSBEN 1873—1883 1873 nyarát Szinyei részben otthon Jerny én, részben Krompachon Gundelfingen éknél és Szirmabesenyőn, Szirmay gróféknál, Gundelfingen Gyula édesanyjánál töltötte menyasszonyával. «Itten nagyon jól érzem magamat» — írja haza július 20-án Krompachról. Előbb Besenyőn volt, ott festette «Kerti padon» c. képét

2 (46. ábra). A kedves kis kép stúdium természet után : menyasszonya, amint a kertben ül. Tán ugyanott 1 L. Herman Lipót: Szinyei «Majális»-áról. Magyar Művészet VI. (1930) 61. 1. 2 Szépművészeti Múzeum, Budapest.