Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Baldass, Ludwig: Két középrajnai festmény magyar múzeumokban

igen tarka. Feltűnő a művész vonzalma a fényes fegyverzetekhez és a drága ékkövekhez. A ruhák minden aranyozása festve van és nem aranyozva. Benesch a képet a salzburgi-bajor iskolába sorolta (Belvedere VIII. 1929. 68. 1.), magam azonban azt hiszem, hogy a XV. század hatodik tizedének középrajnai munkáját szabad benne látnom. Az esztergomi Keresztrefeszítés nem más, mint a darmstadti múzeum híres Keresztrefeszítésének (8. ábra) továbbképzése. Nemcsak a kompozíció általános elrendezése, hanem a mozdulatok és típusok is olyan közeli rokonok, hogy legalábbis szoros iskolai kapcsolatot kell feltételeznünk. Az esztergomi kép biztosan a későbbi, amint ez nemcsak a megváltozott redőstíluson, hanem a Keresztrefeszített alakjában és az előtér csoportjaiban is látható. Az aktok elvesztették a Darmstadti Passzió Mesterének karcsú arányait, zömökebbek, durvábbak, realisztikusabbak és a mellett, hogy csúnyábbak, jobban ki is vannak dolgozva. Az a tény, hogy a mozdulatok szemmelláthatólag merevebbek lettek, mutatja, hogy nem a Darmstadti Passzió Mesterének késői művével van dolgunk, hanem valamely tanítvány munkájával. Egészen új vonást fedezhetünk fel az előtér életképszerű alakjaiban. Előkészül bennük az a stílus, amely a középrajnai művészetben legtisztább kifejezését abban a hetedik évtizedbe tartozó Passzióciklusban érte el (karlsruhei és kölni múzeumok, műkereskedelem), amelyet azelőtt tévesen a Hausbuch-mester korai festményének tartottak. LUDWIG BALDASS (Bécs)