Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)
Baldass, Ludwig: Két középrajnai festmény magyar múzeumokban
felismerhető még az 1400 körüli francia művészet hatása. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a Van Diemen féle kép tíz-tizenöt évvel korábbi a budapestinél, amelynek mestere kitűnően stilizálta át mintaképét az újabb művészi érzés értelmében. A Van Diemen-léle Madonna lokalizálása nehézségekbe ütközik. A Kölnischer Kunstverein 1930. május 10—jun. 5-i kiállításának katalógusában Buchner mint rajnai-westfáliai munkát szerepelteti. De a Konrad von Soest vagy a Veronikamester Madonnáival való rokonság nem megy túl általános stílusközösségeken és alig szorosabb, mint az egykorú felsőrajnai munkákkal való rokonság. Egész magában álló ill a gyermek feltűnően csúnya típusa. Könnyebbnek látszik a lokalizálás a budapesti Madonnánál meg a Deutsches Museum és a Galerie Caspari képeinél. 5. ábra. Középrajnai mester 1420 k.: Keresztrefeszítés (Részlet). Frankfurt a/M., Stadel'sch es Institut. Az említett képekkel rokon stílusérzést találunk annak a nagy Keresztrefeszítésnek nőalakjaiban (5. és 6. ábra), amely egy, ma a Frankfurt a. M.-i múzeumban levő oltárkép középrészét képezi. Back közli (Mittelrheinische Kunst, Frankfurt 1910, 50. oldal \ hogy a nagy oltár az 1417—19-ben, Johann Ockstadt és Jakob Hombrecht patríciusok által újjáépített és oltárokkal felszerelt frankfurti Pétertemplomból származik. A stílusvizsgálal eredménye megerősíti a történeti alapon valószínűvé tett 1420 előtti datálást. A frankfurti Keresztrefeszítésben nemcsak a budapesti, berlini és müncheni kép erős síkkitöltő hajlamát ismerhetjük fel, hanem vonalainak jellege, a keskeny kezek, hosszú, részben szétálló ujjaikkal, a női, angyal- és gyermektípusok is hasonlók. A három kép azonban valamivel későbbinek látszik, minta Péter-templom oltára. Az aprómintájú ruhadísz és a bizarr korona itt ínég nem fordul elő. De
