Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Balogh Jolán: Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum szobrászati gyűjteményében

Madonna del latte motívummal egyszerűen Francesco di Simonénak á Tartagnisíremléken (Bologna, S. Domenico) levő Madonnájának (17, ábra) másolata. Szobrunk mestere nem tett egyebet, mint a formákat egyszerűsítve és sematizálva, a reliefet kerek szoborrá alakította át, miközben mindössze a Bambino balkezének gesztusát változtatta meg, de azl sem a kompozíció előnyére. Francesco di Simonénak Tartagni-Madonnája ugyan Firenzétől távol, Bolognában állott, de számos másolata

1 forgóit közkézen, úgyhogy a motívumátvételt mi sem akadályozta meg. Sőt ezt a motívumot a Robbia-műhelyben

2 is jól ismerték, mint ezt a londoni Victoria and Alberl Museum Andrea della Bobbianak tulajdonított Madonnareliefje

3 bizonyítja. Madonnaszobrunk alsó része viszont Giovanni della Robbia ülő szobrainak tipikus sémája szerint készült. A drapéria elrendezési módja összes részleteivel együtt ugyanígy megtalálható Giovanni della Robbia műhelyéből származó számos Madonnaszobron, melyek közül közlöm azt, amelyik a firenzei Via Nazionale tabcrnakuliimát díszíti'' (4K. ábra.). Úgyszintén megállapítható a fejtípusok összefüggése is Giovanni Madonnáival."* A budapesti Madonna típusa teljesen a Robbia-mühelyben kialakul! arcformákat

0 (49.. ábra) követi, a Bambinóé viszont Francesco di Simone Jézusgyerinekéfől függ. A Via Nazionale tabernakuluma I522-re van datálva. Körülbelül ebben az időben, vagyis a XVI. század harmadik tizedében készíthette Giovanni della Robbia a Szépművészeti Múzeum szobrát is, melynek szintén az ő műhelyéből való gyönge másodpéldánya Finalpia Savona templomában 7 van felállítva. * 1 Terracottamásolata azelőtt bolognai gyűjteményben (Dedalo III 11. p. 363), stuccomásolata a firenzei Museo Bardiniban (Dedalo IV/II. p. 497), és az amsterdami Lanzgyüjtoményben. (Münchner Jahrbuch 1912. S. 51.), márványutánzata a bécsi Auspitz-gyüjtöményben. 2 A Robbia műhelyből származik egy relief, mely átalakítva és tükörképesen használja fel a Tartagni-Madonna motívumát (Marquand ; Delia Bobinas in America. 1912. No. 65). :{ Marquand nem veszi fel Andrea della Bobbin műveinek listájába. 4 Ezeken kívül még a következő Madonnaszobrokon és reliefeken találhatjuk meg ezt a ilrapériasémát: Assunta, Pisa, Camposanto 'Marquand: Giovanni della Bobina London, 1920. No. 133), Madonna Firenze, S. Barnába (Marquand No. 143); Madonna szentekkel Fiesole, Seminario (Marquand No. 146); Madonna szentekkel Firenze, S. Croce (Marquand No. 161) ; Madonna azelőtt Paris, Lowengard Gallery (Marquand No. 1S3) ; Madonna, Monte Olivcto Maggiore. 5 V. ö. : Firenze, S. M. Novella lavabojának Madonnája (Marquand No. 1); térdelő Mária, New-York (Marquand No. 2); Madonna, Firenze, S. Barnába (Marquand No. .143); Madonna szentekkel, Firenze, S. Crocc (Marquand No. 161); Madonna, azelőtt Paris, Lowengard-Gallery (Marquand No. 183). ,! Giovanni fejtípusainak és redőkezelésének előzményeit meg lehet találni Andrea műveiben. V. ö. az előbbire vonatkozólag: Iunelterelief, Viterbo, S. Maria della Ouercia (Marquand Andrea della Robbia I. 1922. No. 100); Oltár, Camaldoli (Marquand II. No. 262); Oltár, Arczzo (Marquand II. No. 340); az utóbbira vonatkozólag: Madonna szentekkel, Gradara (Marquand I. No. 45), Madonna szentekkel, Firenze, S. Croce (Marquand I. No. 79). Giovanninál azonban a formák merevek és sematikusan ismétlődők lesznek. ~ Marquand No. 184.