Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Balogh Jolán: Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum szobrászati gyűjteményében

Ghiberti korai művészetéhez kapcsolódik a berlini 19. számú relief, melynek kompozíciója szintén zárt háromszöget alkot, de nem a Madonna és a Bambino egybeforrasztása által, hanem primitívebb módon úgy, hogy a kis Bambino az anyja elé van helyezve, annak körvonalába illeszkedik be. A típusok ugyan Ghibertire emlékeztetnek, de a redővezetés és különösen a lombdísz a mester felfogásától merőben idegen és inkább a Pellegrini mester gyűjtőneve alatt összefoglalt reliefekkel mutat közös vonásokat. Talán Ghiberti egyik ismeretlen korai művének átalakításával állunk szemben. Aukciókat, után 39. ábra. Jacopo della Quercia: Madonna, Etoslyn, U.S.A., Cd. H. Mackay-gyüjt. (Azelőtt Berlin, E. Shuon-;_

r

yüjt,) Supino iilán 40. ábra. Jacopo della Quercia: Bea Silvia (részlet). Siena, Pal. Pubblico (Fonte Gaia). Hasonlóképen különböző elemek vegyülésél figyelhetjük meg a berlini 20. számú Madonnán, melynek fejtípusa, különösen a fejkendő elrendezése, a hajnak a homlok felelt való leszorítása tekintetében Ghiberli késői női típusaival (32. ábra és Mózes a Sinai hegyen, középen álló nőalak, Battistero II. kapu. Brogi 3332) mutat rokonvonásokai, De e mellett az arcvonásokban még jobban érvényesül Donatello hálása. A redővezelés is közelebb áll Donatello stílusához, mint Ghibertiébez. A stíluskeveredésen túl Ghiberli szerzősége ellen szól a homlokszalag és a haj értelmetlen kapcsolata, mely azt a benyomást kelti, mintha a hajfürtök a szalagból nőnének ki.

1 A Sirén által szintén a Ghiberti-mühelybe utalt Iondoni relief, mely a MadonJ Planiscig legújabb tanulmányában a berlini 19. és 20. sz. reliefekéi, Nanni di Bartolonnk tulajdonítja. (Jahrbuch der kunsl.liist. Slgen in Wien. IV. 1930. S. 82.) Érdekes feltevéseit azonban, melyek némely tekintetben valószínűeknek látszanak, a tolontinoi Madonna kisméretű reprodukciója miatt nem lebet ellenőrizni,