Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Balogh Jolán: Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum szobrászati gyűjteményében

megismétli a Ghiberti-féle Madonna-kompozíciót,

1 Hogy ki volt az adó fél, az nem lehet kétséges. Bon koncepcióján nyilvánvaló az átvétel, az idegen gondolat átalakítása új célokra és átültetése új formákba. Ghiberti géniuszának hatása ezen a kúton egyebütt is megállapítható. A kút egyik sarkát díszítő gyönyörű mosolygós leányfej (3-1. ábra) Ghiberti I. kapujának egyik bájos fejét (35. ábra) ismétli meg szórói-szóra, de természetesen Bon formanyelvének megfelelőleg átalakítva. Ezzel az összevetéssel nemcsak Bartolommeo Bon művészetének egyik ihlető forrását és ezzel együtt Ghiberti hatásának expanzivitását sikerült kimutatni, hanem reliefünknek is megkaptuk a dátumát, ugyanis Bartolommeo Bon 1427. ápr. (

.)-én már kifizetést vesz fel a pozzon végzett munkája fejében. Tehát a mi Madonnánknak

2 feltétlenül 1426 előtt

:l kellelt keletkeznie. Ha már most ebből a Madonnatípusból kiindulva, mely teljes határozottsággal Ghiberti művének tekinthető, szemlét tartunk a Sirén— Bode—Wulff-féle Madonnasorozaton, akkor kénytelenek leszünk megállapítani, hogy csak néhány darab hozható közvetlen kapcsolatba a nagy mesterrel, nagy részük csak a hatása alatt keletkezelt, végül vannak kompozíciók, melyeknek semmi közük Ghibertihez. Az első csoportba, vagyis Ghiberti művei közé tartozik a berlini 21. számú Madonna, melynek késői másodpéldánya (30. ábra) a Szépművészeti Múzeum raktárában van (Lt. sz. 1118). A relief kompozíciója csak változata az előbb részletesen tárgyalt Madonnának, a redővezetés

4 és a Madonna fejtípusa szintén szoros kapcsolatot mutatnak vele. Arcformák tekintetében közeláll a Porta del Paradisonak a 32. ábrán közölt női fejéhez is, fejkendő jenek elrendezéséhez pedig közvetlen analógiát nyújt a II. kapu Ezsau- és Jákob-reliefjén az ú. n. Thusnelda-szobrot utánzó nőalak (Brogi 4308) és a Szt. Zenobius-ereklyetartón levő nőalakok. Hasonló kompozíciója a firenzei Volpi-gyüjlemény gyönyörű Madonnája (38. ábra), mely miránk nézve különösen azért fontos, mert a fejtípus és a fejkendő elrendezése hasonlít a Szépművészeli Múzeum ülő Madonna-szobrához. Ghiberti müvének kell tartanunk a Silten-gyüjtemény Madonnáját (37. ábra) is, mivel a gyermek típusa a Volpi-relief Bambinóját ismétli meg, a Madonna feje pedig ismét a mi szobrunkhoz áll közel. Ehhez a reliefhez csatlakozik a Bargello trónoló Madonnája (36, ábra), mely Ghiberti legkorábbi ismert Madonna-kompozíciója. Sajnos, igen rossz állapotban van, úgyhogy Ghiberti szerzősége felett nem lehet leljes határozottsággal dönteni. Mindazonáltal a Madonna fejtípusa és a Silten-Madonna között fennálló analógia Sirén hipotézisét nagyon valószínűvé 1 Tanulmányom kiszedése után jeleid, meg Planiscig «Die Bildhauer Venedigs in der ersten Hälfte des Quattrocento» c. munkája (Jahrb. der kunslhisl. Slg. in Wien. IV. 1930. S. 88.), melyben szintén rámutat erre a kapcsolatra, de a stuçcoreliefet teljesen tévesen, egy nagyon gyenge másodpéldány alapján, Nan ni di Barlolonak tulajdonítja. 2 Kompozíciójának előzményeként tekinthető Lippo Vanni egy Madonnája (Siena, Seminario. Bepr.: Marie op. cit. II, p. 459) és a Massegnek bolognai oltárának Madonnaszobra (Venturi IV, p. 809). 3 A kompozíció későbbi, lazább szerkezetű változatát láthatjuk a Porta del Paradiso egyik reliefjén levő (Mózes a Sinai hegyen, Brogi 3332), gyermeket vivő nőalakban. 4 Bedővezelésére vonatkozólag v. ö. a Porta del Paradiso Ezsau reliefjén levő nőalakokkal (Brogi 4308).