Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Balogh Jolán: Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum szobrászati gyűjteményében

dítja, zárt kompozícióba illesz Ive teljes lelki egységbe forrasztja össze. Ghiberti az anyjához szorosan odasimuló Bambino motívumát a festészetből merítette, ahol különösen a trecentóban elég gyakran fordul elő. A firenzei művek közül csak két hasonló kompozíciót említek, a firenzei Galleria Corsini és a newyorki Lehman-gyüjtemény Madonnáit, melyeket Marie Daddi követőjének tulajdonít.'

1 Ez az intim, bensőséges motívum azonban először

2 nem Firenzében, hanem Sienában tűnt fel, annak az Ambrogio Lorenzettinek művészelében, kiről Ghiberti a mély csodálat hangján emlékezett meg írott feljegyzéseiben. Az általa felsorolt Lorenzetti-müvek között szerepel a Massa Marittima-ban levő oltár

:t is, melyen a Ghiberti-szobor gondolata már legalább csírájában megvan. De vannak Lorenzettinek egyéb képei is, melyeket az anyának és gyermekének ez az intim, érzelmes egybeforrása jellemez, pl. az englewoodi Platt-gyűjtemény gyönyörű félalakos Madonnája.

7

' Nagyon valószínű, hogy Ghiberti ilyen munkákat is láthatott. Ambrogio Lorenzetti gondolata a hasonló Madonna-kompozíciók hosszú sorát váltotta ki, melyek a XIV. század végéről valók. Még Masolinót is foglalkoztatta ez a probléma a budapesti szoborral csaknem egyidejűleg készült brémai Madonnáján (1423), megoldása azonban jóval primitívebb, bizonytalanabb. Ghiberti klaszszikus tökéletességű szobra

5 azután később visszahatott a festészetre. Fra Angelico, akiről különben is tudjuk, hogy kapcsolatban állolt Ghiberlivel, nyilván innen merítette az ihletet ahhoz a Madonnájához,

6 melyet a firenzei Accademiában őriznek.

7 * Madonnaszobrunk egyúttal alkalmat ad arra is, hogy foglalkozzunk a Ghibertinek tulajdonított Madonnák problémájával. Ez a kérdés Múzeumunkat közelebbről is érdekli, mivel két Madonna-típusról másodpéldányokat mondhat magáénak. Mint ismeretes, először Oswald Sirén

s hozott kapcsolatba kél terracotta Madonnát Ghibertivel. Később tőle függetlenül Bode 0 egy sorozat Madonnareliefet tulajdonított * Marie, R. van: Italian Schools of Painting. Vol. III, 1924 p. 394, 397. 2 Bizánci hatás alatt (V. ö. Wulff, (). : Altchristliche und byzantinische Kunst. II. 1914. S. 514, (i08.) elvétve a dugentóban is előfordulnak hasonló Madonnaképek, belőlük azonban hiányzik e motívum teljes pszihológiai kiaknázása. (V. ö. Marie I, Fig. 171, 212, 217.) '•

l Lorenzo Gliiberti's Denkwürdigkeiten (I Commentarii). I'd. .1. von Schlosser. Berlin, 1912, S. 42. 4 Marie op. cit. II, p. 397. 5 A berlini Múzeum ülő Madonnát ábrázoló 2. számú reliefjén is megtalálhatjuk szobrunk motívumai, ha nem is ilyen tökéletes megoldásban. Miután ennek a Madonnának fejtípusa nem áll messze Ghibertinek attól a női típusától, melyet az I. kapu Annunziatája képvisel, nem lehetetlen, hogy Ghiberli műhelyéből került ki és a mester egyik korábbi próbálkozásának emlékét őrzi. (í Schott

niiíller. Fr.: Fra Angelico da Fiesole. Stuttgart—Leipzig. 1911, S. 158. (Klass. d. Kunst XVIII.) 7 Valószínűleg ez a Fra Angelico által módosított kompozíció szolgált mintaképül a berlini múzeum egyik plaquettejéhez. (Kat. Bange 1912, No. 4). 8 Sirén, 0.: Due Madonne della botlega del Ghiberti. Bivista d'Arle. 1907, p. 49. 9 Bode, W, von: Florentiner Bildhauer der Benaissance. Berlin, 1921, S. 73.