Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

A Szépművészeti Múzeum 1929-ben és 1930-ban

A mostani végleges rendezés, melyet dr. Oroszlán Zoltán I. oszt. múzeumi őr végzeit, nagyjában a történeti fejlődés sorrendjében mutatja be az anyagot, e mellett azonban a terrakották készítésével foglalkozó főműhelyeknek (Boeotia, Tarent um, KisAzsia, Alexandria stb.) ugyanegy körből származó termékeit egy-egy csoportban foglalja össze. Egyszersmind arra törekszik, hogy azok a darabok, melyek tárgyuk szerint összetartoznak (pl. komikus figurák), vagy mint típusok külön csoportot alkotnak (pl. archaikus álló és ülő nők, állatszobrocskák, szilénosz-ábrázolások stb.) együtt maradjanak. Az így felépített rendszeren belül természetesen számol a rendezés azzal az általános követelménnyel is, hogy a darabok külön is jól érvényesüljenek, s hogy már elhelyezésükben is lehetőképen kifejezésre jusson nagyobb vagy kisebb fontosságuk. Egy-egy méretre is, jelentőségre is kiváló munka egyedül, vagy kevesedmagával külön állványon helyeztetett el. Háttérként zöldszínű szövet alkalmaztatott, bátorítva a jó liai ás által, amelyet hasonló árnyalatú zöld színnel a modern szoborgyűjtemény terrakottáinál értünk cl. Ez a megoldás, amellyel elsőízben mi kísérleteztünk, itt is igen jónak bizonyult. A terrakottákkal ugyanegy teremben az antik kis márványoknak nagyobb sorozata és néhány újabban szerzett más antik márvány is kiállíttatott, így nevezetesen az Enyedy Eukácsné (később gr. Ladányi-Niczky Andrásné) hagyományából származó néhány mű, a Beöthy Zsolt gyűjteményéből több műbarál támogatásával vásárolt antik darabok, s végül a jánoshalmi Nemes Marcell által ajándékozott alsó-itáliai vázák. A gyűjteményt, melyhez dr. Oroszlán Zoltán tüzetes, a terrakottakészítés technikájának és fejlődésének ismertetését is felölelő, vezérfonálként használható katalógust készített, a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr képviselőiében dr. Petri Pál államtitkár úr nyitotta meg 1930. április hó 5-én. A terrakotta-teremmel nemcsak a múzeum antik gyűjteményének rendezése fejeződölt be, hanem egyszersmind teljessé vált az egész eredeti szoborgyüjtcniény felállílása is. G) Kiállítááok A grafikai osztály 1929-ben három kiállítást rendezett. Az egyik «Honoré Daumier grafikai munkai» címmel a mester halálának ötvenéves fordulójára rendeztetett. Bemutatta Daumiernek a múzeum birtokában levő csaknem összes kőnyomatait és fametszeteit, azonkívül dr. Mnjovszky Pál és br. Hatvány Ferenc gyűjteményének négy kiváló Daumiérrajzát, végül egy választékot Székács Imre illusztrált könyvgyűjteményének Daumierköleteiből. 12. ábra. Felsőolaszországi művész (XVIII. sz.) : Madonna. (Terrakotta.) Back Bernát ajánd. A második kiállítás «Modern Svéd grafikusok)) címmel a modern svéd grafika képviselőit mutatta be. A retrospektív anyag, u. in. Hügg, Larssen és A. Zorn lapjai a múzeum gyűjteményéből kerültek ki, míg a ma élő mesterek műveit a Svéd Bézmetszők Szövetsége volt szíves a kiállítás céljaira átengedni. A kiállításhoz illusztrált katalógus készült. A harmadik kiállítás «Francesco Bartolozzi és köre» címmel a mesternek a múzeumban levő 900 lapjából mintegy 200 dara-