Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Balogh Jolán: Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum szobrászati gyűjteményében

Niccolô típusainak kissé nehézkesebb átdolgozásai. Még a gyermek mintázásában és bizonytalan elrendezésében is hasonlóságot lehet megállapítani. Reliefünket a bolognai művészet körébe kapcsolja be az a szellemi közösség is, mely a kontemplativ jellegű márvány Madonnát Francesco Francia típusaival köti össze. (V.o. Madonna Bianchini, Berlin; Gyermek Jézus imádása, Bologna, Pinacoteca ; Madonna széniekkel, Parma, Pinacoteca; Madonna, Róma, Gall. Borghese ) E stílusösszefüggések alapján, melyek a Pulszky-leltár adatát megerősítették, reliefünket a XV. század végén élő bolognai mesternek, Niccolô dell

1 Arca követőjének tulajdoníthatjuk. IV. A toszkán művészet problémakörébe visz át bennünket gyűjteményünk egy gyönyörű színes terracotta Madonnaszobra

1 (16. ábra), melynek nagyvonalú felépítése, arisztokratikus előkelőséggel és bensőséges érzelmességgel telített koncepciója azonnal elárulja, hogy nagy mester müvével állunk szemben. Meghatározására vonatkozólag eddig több hypothesis merült fel. A Pulszky-féle

2 lajstrom a rejtélyes üello Dellinek attribuálja, Fabriczy 3 egyszerűen firenzei darabnak tartja. Schubring kétízben is foglalkozott vele. Kéziratos katalógusában 4 a «Meister des Altars von Modena » körébe utalja és mint közelálló analógiát, a berlini múzeum 15. számú és a londoni Victoria-and Albert Museum 7574. számú Madonna-szobrát említi. A Zeitschrift für bild. Künste-ben megjelent cikkében

r> viszont azon Madonnaszobrok közé sorolja, melyeket eddig levesen a Pellegrini-kápolna mesterének tulajdonítottak. Szerinte eredetük toszkán, és csak az kétséges, hogy Luca della Robbiához vagy egy sienai mcslerhez kapcsolódnak-e. Melier Simon 1921-iki katalógusában <! mint Jacopo della Quercia követőjétől származó munkát veszi fel. A mindezeknek a hypothesiseknek támogatására felhozott analógiák azonban csak annyiban mulatnak rokonságot Madonna-szobrunkkal, hogy ugyanabba a stílusperiódusba, a korarenaissancenak még gótikus hagyományokkal átitatott korszakába tartoznak. Közelebbi összehasonlítás nem kapcsolatokat mutathat ki, hanem ellenkezőleg nagy különbségeket. Madonnánk nem tartozhatik Quercia körébe, 1 Ez a plasztikai munka, mivel csak 3 oldalra van kidolgozva, magas reliefnek is vehető, de épp úgy tekinthető háttér elé helyezett szobornak is. Miután a benyomásban inkább mini szobor jut érvényre, az utóbbi megjelölést fogom használni. — Meg kell említenem azt is hogy a jelenlegi színezés átfestés eredménye. - A Szépművészeti Múzeum részére vásárolt festmények, pbisztikai művek és graphical lapok lajstroma. Budapest, 1896. 10. 1. (Lt. sz. 1187.) 3 Fabriczy, C. von: Kritisches Verzeichnis toskanischer Holz- und Tonstalucn bis zum Beginn des Cinquecento. Jahrb. der preuss Kslgen. XXX, 1909, Beiheft. S. 27, No. 69. 4 Schübling, P.: Katalog der Bildwerke der italienischen Benaissance des Museums der bildenden Künste in Budapest, 1913. No. 57. (Kézirat a Szépművészeti Múzeum könyvtárában 3462. sz.) 5 Schubring, P.: Italienische Benaissanceplastik in Budapest. Zeitschrift für bild. K. 1914, S. 99, Abb. 17. ,! Orsz. Magy. Szépművészeli Múzeum: A közép- és újabbkori szobrászali gyűjtemény. Budapest, 1921. 19. 1, 36. sz.