Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Dr. Hoffmann Edith: Újabb meghatározások a rajzgyűjteményben

80. ábra. B. Bellotto : S. Giustina temploma Páduában. Budapest, Szépművészeti Múzeum. rajza s viszont épen az említett jelmondat hitelesíti is rajzunkat s bizonyítja, hogy valóban III. Frigyes választófejedelem síremlékének tervezetét bírjuk. A 19. század közepe óta a templomban végzeit restaurálási munkálatokkal kapcsolatban, állítólag számtalan töredék került elő az elpusztult síremlékekből.

1 De a között a pár apróság között, melyet a heidelbergi Kurpfälzisches Museum raktárában láthattam, nem találtain semmi olyant, amit összefüggésbe lehelne hozni III. Frigyes síremlékével. Múzeumunk rajza (E. 15. 25.), a síremlék tervezetét nagyjából megőrizte, az állószobor azonban, mely a fejedelmet valószínűleg vértezetben ábrázolta, hiányzik a talapzatról. Az oromzaton a Ilii, Remény és Szeretet szobrai közölt az elhunyt címere látható, alatta félkörű záródáson jelmondata. Az álló szobor talapzatán, az alatta levő táblán, melyet kartus vesz körül s a halál allegóriája koronáz, mindenütt felírásoknak kellett lenniök, mert Adamus négyféle feliratot ír le s ezek közül kettő igen hosszú. A síremlék tipikus képviselője a 16. századvégi német szobrász-kőfaragó művészetnek, melynek nagyon hasonló termékeivel, síremlékekkel, szószékekkel, kapukkal stb. mindenfelé találkozunk a badeni nagyhercegség területén. Különösen közel áll az 1590-ben elhunyt Philipp Theodor Graf von Manderscheidnek a 1 A. Maya: Erklärendes Verzeichnis der städtischen Kunst und Alterthümersammlung zur Geschichte Ileidelborgs und der Pfalz. III. kiad. 1892, Heidelberg. 108-169. 1. — A. v. Oechellüi

iiáer : Die Kunstdenkmäler des Grosshcrzogtums Baden. VIII. kötet. II. rész. Heidelberg. Tübingen. 1913. 136. 1.