Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Dr. Hoffmann Edith: Újabb meghatározások a rajzgyűjteményben

59. ábra. S. Rosa: Katonák. Berlin, Grafikai gyűjtemény. szítjuk. Annál is inkább, mert ilyen hamisítványokat, néha leljes jóhiszemű seggel, még ma is sűrűn hoznak forgalomba a kereskedelemben, a művészek eredeti rajzaiként. A Guido Reni-kör egyik kiváló tagjának, a bolognai Guerciiw-nak hamisítvány-sorozatáról szeretnék szólni, összesen 21 darab rajzról, melyek az Esterházy-gyüjteménybe (E. 14. 15a—-14. 34.) a művész eredeti rajzaiként kerültek be. A Múzeumban előbb Domenico Garginoli (Micco Spadaro) (?), utóbb névtelenül «Guercino utánzójáénak rajzait látlak bennük. A rajzok magukon viselik minden ismérvét annak, amit egészen nagyjából guercineszknek szokás nevezni s így minden módon alkalmasak a megtévesztésre. Guercinót általában igen sokan utánozták és hamisították s a legtöbb esetben csak a rajzok kvalitása dönti el, hogy a művész rajzáról van-e szó vagy utánzatról. Különös véletlen, hogy a mi rajzainknál rá lehet mutatni a rajzok eredeti forrására is. Figyelmesen nézve végig a rajzokat ugyanis arra a meggyőződésre jutunk, hogy Jean Pesne rézkarcmappájának nyomán készültek, ki a 17. század végén kiadta Guercino rajzainak egy sorozatát, melyhez Cesare Genari, Guercino tanítványa készített címlapot. A kompozíciók eredetiségéhez tehát nem fér kétség. Pesne publikációjának egyik lapja «Vadasz a romok között)) címet viseli. (R. D. 159.)' Ezt a kompozíciót hamisítónk Múzeumunk egyik rajzán (E. 14. 21.) úgyszólván teljes egészében átvette (62. 63. ábra), csakhogy mindenütt egyszerűsített a rajzon. Megtévesztésül 1 Robert bumeónii: Le peintre-graveur français. Paris. 1838. III. 178. 1.