Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Balogh Jolán: Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum szobrászati gyűjteményében

(9. ábra) Trevisóból került a new-yorki Metropolitan Museumba, a másik 1 (8. ábra) a muranói S. Maria degli Angeli kolostorból származik és jelenleg a Ca

1 d'oroban van kiállítva. A bárom darab összefüggése vitán felül áll. Közös valamennyiben a Mádonnakompozició megoldása, az anya és gyermekének szoros összezárásában a vertikális uralma, a lapos reliefkezelés, a Madonna fejtípusa, a kezek modellálása, a finom, éles redővezetés, sőt még a viselet is, szóval úgy a genreszerűség mellett is kissé hűvös koncepció, mint a formai megoldás a legapróbb részletekig. Minőségre is egyenrangúak. A new-yorki és velencei reliefeket Pietro Lombardinak tulajdonítják és pedig teljes joggal. Ugyanis a Madonna sajátságos telt, plasztikus fejtípusa a homlokra félkörívben ráboruló fátyollal Pietro hiteles művein is megtalálható, mint például a Niccolo Marcello síremlék erényallegóriáin és a S. Giobbe Annunziatáján, azonkívül a redőkezelésre vonatkozólag is számos analógiái állapíthatunk meg. E biztos stíluskapcsolatok alapján Múzeumunk Madonnáját is nyugodtan tulajdoníthatjuk Pietro Lombardinak, a velencei quattrocento vezető mesterének. Evvel tulajdonképpen Pulszky Károly megállapításának adtuk meg a tudományos igazolást, ki már 1896-os lajstromában

2 Pietro Lombardi műveként tünteti fel reliefünket.

3 Sajnos, keletkezésének idejét nem lehet olyan határozottsággal megállapítani, mint a mesterét, Legfeljebb annyit mondhatunk, hogy mivel a fejtípus a Marcello síremlék allegóriáival és a S. Giobbe Annunziatájával mutat kapcsolatot, melyek 1470 után készültek, valószínű, hogy a Madonnarelief is a 70-es, 80-as években jöhetett létre. Mint Pietro Lombardi tipikus és elsőrangú munkája, e kiváló márvány-szobrász művészetet méltóképen képviseli gyűjteményünkben. Pietro Lombardinak, a doge-síremlékek szobrászának portrait művészetéről viszont Muzeumunk terracotta doge-mellszobra (Kat, sz. 3.) nyújt fogalmat, mellyel más alkalommal fogok foglalkozni. ¥ ¥ ¥ A velencei, helyesebben a venetói szobrászat körébe tartozik az a mészkő Madonnarelief (11. ábra) is, amely mint felsőolasz mester munkája szerepel a katalógusban (34. sz.). Igénytelen, gyönge kvalitású darab, melyen provinciális megfogalmazásban velencei stíluselemek átvétele figyelhető meg. A telt, simán lekerekített plasztikus arcformák Pietro Lombardi és Antonio Rizzo fejeire emlékeztetnek, a Niccolö Marcello-síremlék (Frari), illetőleg ]\iccolö Tron síremlék (Frari) 1 Fogolari—Nebbia—Moóchini: La IL Galloria G. Franchctti alla Ca'd'oro. GuidaCatalogo. Venezia, 1929, p. 147. — Planiócig, L. : Pi- tro Lombardi ed alcuni bassorilievi veneziani del' 1400. Dodalo, Anno X. fasc. VIII. Gennaio 1930, p. 461. — Venturi, A.: Pietro Lombardi ed alcuni bassorilievi del quattrocento. L'Arte. 1930, p. 203. 2 A Szépművészeti Múzeum részérc vásárolt festmények, plasztikai művek és graphical lapok lajstroma. Budapest, 1896. 3. 1. (Lt. sz. 1107.) 3 A budapesti relief kompozíciója csaknem teljesen megegyezik a Brera egy lombard Madonnareliefjével (repr. : Paoletti II, p. 159.). Miután Pietro lombard származású volt, felvetődik a kérdés, hogy vájjon nem szülőföldje művészetéből merítette-e ezt a motívumot. Természetesen elképzelhető a dolog fordítva is. A kérdést azonban éppen a datálás bizonytalansága miatt nem lehet eldönteni.