Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Dr. Hoffmann Edith: Újabb meghatározások a rajzgyűjteményben

utóbbinak művein többé-kevésbbé mindvégig észlelhetjük. 16. századi gyűjteményünk egyik legszebb rajza «egy női szent temetését)) ábrázolja (38. ábra) s 1918-ban Francesco Yanni műveként került a Múzeumba (1918—497). Azóta is csak egyetlen kívülről jövő vélemény merült fel, mely szerint a rajz nem Vannitól, hanem F. Zucearilól való. E kétség azonban eloszlik, ha Vanninak hasonló tárgyú rajzaival hasonlítjuk össze lapunkat, Nevezetesen Frits Lugt maartensdijki gyűjteményének rajzával, melynek kompozíció-módja, a kép alsó felének jellegzetesen gazdag kiképzése, egyes alakjainak, baldacbinjának rajza teljesen rokon a mi Foto Sovrintendenza Anemia 35. ábra. F. Zuccarí : A Hit. Mária halála. Loreto, Chiesa della Santa Casa. lapunkéval (39. ábra). A Lugt-féle rajz egy egyházi menetel ábrázol, az előtérben pestisbetegekkel, - Voss «Pestprocession»-nak nevezi

1 — s érdekes, hogy a földön fekvő halott nő alakjában ráismerünk Vanni « Szent Cecilia holttetemének feltalálása)) című festményének (Roma, S. Cecilia) főalakjára. A Lugt-féle rajz és Múzeumunk rajza oly közel állnak egymáshoz, mintha ugyanannak a menetnek más és más részletét mutatnák be. S vájjon nem lehetséges-e ez? Melyik női szent temetését ábrázolná rajzunk, ha nem sienai szent Katalinét? Róla pedig tudjuk, hogy pestisbetegeket is gyógyított, hisz életének egyik főeseménye volt, hogy Matteo Cennit, az Ospedale della misericordia 1 H. Voáá : Zeichnungen dor italienischen Spätrenaissance. München, 1928, 30. I.