Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Dr. Hoffmann Edith: Újabb meghatározások a rajzgyűjteményben

Münchenben levő rajzáéval (29. ábra). Kompozícióján erősen érezbelő Vasari hatása. E művésznek különösen ugyanilyen tárgyú festménye a Ílórenci S. Crocetemplomban kompozíció szempontjából oly közeli rokonságban van rajzunkkal, hogy az utóbbi keletkezését joggal a festmény elkészülte utáni időre tehetjük. Vasari előadása szerint a S. Croce-beli nagy oltárképek festése li57l-ben indult meg;

1 ez alapon ez év után kell tehát kelteznünk Naldininak Múzeumunkban levő rajzát. Velencei befolyások egyik fő közvetítője a ílórenci művészet számára a veronai Jacopo Ligozzi (1543—1626), ki sokoldalú tehetségével, eredeti ötleteivei és nagy szorgalmával vezetőszerepet vívott ki magának. Rajzainál sajátos tech28. ábra, B. Naldini : A hitetlen Tamás. Budapest, Szépművészeti Múzeum. nikát alkalmazott, melyet abban az időben szórványosan mások is használlak: barna alapozású papiroson biszlerrel és arannyal domborította ki a formákat. Gyűjteményünk egyik jelentékeny rajza (E. 6. 37. Ligozzi) erről az oldaláról mutatja be a művészt (30, ábra). Kristálytiszta rajzolási modora és nemes arányú alakjai jól érvényesülnek ebben a raffinait eljárásban. Ligozzi északi vérmérséklete egyebeken kívül abban is megnyilatkozott, hogy szerette néha a részletekel halmozni, melyeket a legaprólékosabb módon dolgozott ki. Valóságos szenvedéllyel tanulmányozta a növényeket és állatokat, amiről a bolognai egyetemi könyvtárban és az Uffizi-gyűjteményben levő temérdek rajza tanúskodik.

2 Ezek voltaképen a képzelhető legnagyobb gonddal és finomsággal i H. Voóá : Id. m. I. 290. 1. - O. H. Giglioli : Jacopo Ligozzi disegnatore e pittore di pianle e di animali. Dedalo, IV, 1921. 554. 1.