Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Gombosi György: Pannóniai Mihály és a renaissance kezdetei Ferrarában

A három ferencrendi szent tehát egy régibb művészé, s láttuk, hogy ez a művész Pannóniai Mihály. A régi ferrarai guidák vagy újabb levéltári kutatások segítségével talán sikerül pontosabbat is mondani erről az oltárképről, amely kétségkívül a ferrarai S. Francesco-templomban állott s egyike volt ama többrészű anconáknak, amelyek, ha egyes formáikban renaissance-szerűek is, összeségükben tisztán gótikus egyházművészeti típust képviselnek. Az izolált alakokat 7. ábra. Pannóniai Mihály : Szent Bernát. Részlet, a ferencrendiek anconájából. Ferrara, Pinacoteca. magában foglaló keretrendszer, a képek arany báltere, a szentek gipsszel felrakott, aranyozott glóriája csupa trecento-maradvány, csupa gótika. Nem is olyan megmagyarázhatatlan az, hogy képeinket a legrégibb ferrarai katalógusok egy trecentistának, Agnolo Gaddinak tulajdonították. Sienai Bernátot 1450-ben avatták szentté, Pannóniai Mihály 1459-ben halt meg. Az ancona tehát 1450—1459 között keletkezett : a gótikus alapok fölött, mint a Ceresben, itt is megjelennek az 50-es évek szokásos motívumai. Mint Galasso Autunnója, mint Angelo da Siena múzsái, mint a stúdió négy ülő nőalakja és a Poldi-Pezzoli Múzeum Caritas-a, mint Gossa korai Szent Jero-