Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2007 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

KALENDÁRIUM - Vass Erika: Kisasszony napi búcsú Máriaradnán

suláshoz a kápolna kiképzése is hozzájárult: a keresztfán szenvedő Jézus körül Szűz Mária, Mária Magdolna és János apostol ember nagyságú szobra áll. A Kálvária környékén mindkét nap tele volt a hegyoldal a földet ásó emberekkel. Egy különleges hatékonyságú gumót kerestek a földben, melyet Mária könnyének vagy Jézus könnyének neveztek. Egy gyoroki asszony így mesélt az eredetéről: „...Aszongyák, hogy mikor a Mária annyit sírt, mind megkeményedett a könnyei... Máshol nem lehet találni. Csak itt a Kálvárián... Aszonták, hogy mikor a Jézust annyit kínozták, ű ugye felsírta itt a Kálvárián. S akkor ez neki megmaradt, hogy a Mária könnye." E gumók gyógyító hatásában közrejátszik, hogy azok a Kálvárián találhatók, s elfogyasztásuk Mária, illetve Jézus egykori szenvedésének részesévé teszi az embereket. Ez azonban hosszú távon gyógyulást, kegyelmet, megváltást eredményez. Egy dentai asszony szavaiból még érezhető az a szemlélet, hogy a gyógyulás nem csupán egy növénytől ered, hanem Istentől: „... Aszondik, hogy ez a Jézus könnyei... Mögmosik, és akkó betöszik a vízbe. Mögfőzik a tűzön, mint egy teát. Akkó mögiszik azt a teát. Aszontuk, hogy a Jóisten möggyógyít bennünket." A hegyoldalban a fák ágaiból is szedtek az emberek, hazavitték azokat, így terjesztve ki az itt nyert kegyelmet az otthon maradottakra is. Az említett dentai asszony a Radnáról hazavitt ágat a tisztaszobában szokta elhelyezni. Vihar idején pár levelet tesz belőle a tűzre, hogy csituljon a zivatar. A zöld ág egyúttal a kálvária megtételének is a jele, emlékezteti az ott járt személyeket ezen cselekedetükre. Imádkozok (VASS Erika felvétele) Az események másik csúcspontja az éjszakai virrasztás a templomban. Ekkor a résztvevők olyan erővel gazdagodtak, amely képessé tette őket, hogy megbirkózzanak életük problémáival. A rózsafüzér monoton imádkozása és éneklés közben az embe-