Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2007 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

KALENDÁRIUM - Vass Erika: Kisasszony napi búcsú Máriaradnán

A Kisasszony napi búcsú szeptember 6-án veszi kezdetét: ekkor érkeznek meg a bolgár települések (Vinga, Óbesenyő - Dudestii Vechi) zarándokai. így a bolgárok egy nappal hamarabb, más nemzetiségektől viszonylag elkülönülve vesznek részt a virrasztáson, aminek következtében szabadabban használhatják saját anyanyelvüket. Míg a kegyhelyen már a rituális dráma zajlik, addig a búcsúba készülő hívek többsége még csak az előkészületeknél tart, és szeptember 7-én érkezik a kegyhelyre. A keresztalják (az egy településről érkező búcsúsok csoportjai) először a templom előtti téren álló lourdes-i kápolnához látogatnak el, ahol köszöntik Szűz Máriát. E hely a magánáhitat helye is: falát a hívek által hálából hozott márványtáblák borítják, a búcsú napjai alatt pedig sokan gyertyát gyújtanak itt, vagy a kápolna korlátjához térdepelve imádkoznak. Ezt követően a keresztalják énekszóval bevonulnak a templomba, megállnak a kegykép előtt imádkozni. Utána körüljárják a főoltárt, miközben sokan megérintik vagy megcsókolják az oltár egy-egy részét vagy a rajta levő terítőt. A búcsújárás egyik kihagyhatatlan eleme a keresztút elvégzése. A legtöbben az éneklés közben sírva fakadtak, vagyis Krisztus keresztjénél zokogták el fájdalmukat. Az éneklés végén már lehetett látni az arcokon a megkönnyebbülést, ami abból adódott, hogy az énekszövegek segítségével elpanaszolták az égieknek bajaikat. Az énekek tudatosították, hogy kínjaikkal nincsenek egyedül, hiszen égi édesanyjuk, Szűz Mária is nagy fájdalmat élt át fia halálakor. Ezután többen megcsókolták a búcsúskereszten Jézus testét. Egy aradi asszony így magyarázta meg: „Nekünk az egy nagy dicsőség, ha egy ilyen alkalomkor megcsókolhatjuk. Szóval kérjük az Urjézust, hogy segítsen." Az azonoA főoltár előtt térdelve imádkozó asszony (VASS Erika felvétele)