Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2007 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

KALENDÁRIUM - Vass Erika: Kisasszony napi búcsú Máriaradnán

Kisasszony napi búcsú Máriaradnán Máriaradna a Bánság legjelentősebb kegyhelye, amelyet a 18. század eleji pestisjárványok óta magyarok, németek, bolgárok, krassovánok, szlovákok, illetve görög-katolikus és ortodox románok is fölkeresnek. A trianoni határok meghúzásáig Kecskemét, Endrőd, Zenta távolságából is érkeztek hívek, akik számára ez volt a legfontosabb búcsújáróhely. A 19. század közepén a szegediek közül négy-ötezer fő vett részt gyalogosan a Mária születésnapján, szeptember 8-án megrendezett búcsúban. Bálint Sándor kutatásaiból tudjuk, hogy a hívek szeptember 2-án harangzúgás közepette indultak el Szegedről; útközben Makón, Csanádpalotán, Pécskán és Aradon szálltak meg. Mivel az I. világháború után országhatár állta útját a kegyhelyet látogató magyarországiak közel két évszázados zarándoklatának, 1924-42 között Kisasszony napján a térség másik jeles kegyhelyén, a szintén ferencesekhez tartozó Szeged-Alsóvároson rendeztek radnai búcsút. Az első búcsúról a legrészletesebb leírás Juhász Gyulától származik: „...Vigília ez, a szó középkori értelmében, vigyázat, ahol az Isten jelenvalóságát erezik remegő lelkek, alázatos szívek, és ahol a misztérium titkos értelmű rózsái nyiladoznak az éjfél boldogságos órájában. Majd énekbe kezdenek. Régi, szép egyházi dallamok, ódon, népi szövegek zendülnek fel, harsog a bízó hit, megcsuklik a fájdalmas lemondás, zokog a magyar siralom és egekbe zendül a jó remény, amely trónusának lábainál keresi föl Máriát, aki a háborgó tengerek csillaga, az elesettek vigasztalója és a keresztények segítsége. És Magyarország Pátrónája is... Kibaktatunk a térre, ahol a zárda háta mögött szunnyadoznak a hajóhinták és a ringlispilek... Az egyik céllövő ki van világítva... A közeli duttyánok felől új nótát hoz ide a szeptemberi szél. A toronyban az első hajnali misére harangoznak. A kakas elsőt kukorékol: vigyázók, virrasszatok!" A Radnáról hozott búcsúfiákat sok helyen napjainkig megőrizték. Ez lehet a radnai kegyképet és templomot ábrázoló szentkép, amit énekeskönyvben tároltak, vagy nagyobb méretű kép, ami előtt valaha a tisztaszobában imádkoztak.