Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2007 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

EZ TÖRTÉNT - Káldy Mária: Múzeumunk negyvenedik születésnapján

Múzeumunk negyvenedik születésnapján 2007-ben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum történetének jelentős évfordulójához ért. Negyven évvel ezelőtt született meg az a hivatalos dokumentum, melyben rögzítették, hogy 1967. március l-jén a Néprajzi Múzeum keretében megalakult a Falumúzeumi Osztály, melynek feladata lett a hazai néprajztudomány nagy vállalkozása: egy központi szabadtéri néprajzi múzeum létrehozása Szentendrén. E jeles esemény dátuma dr. Katona Gyulánénak köszönhetően frissen élt bennünk, hiszen a közelmúltban a múzeum előtörténetével foglalkozó tanulmányában, a Ház és Ember 17. kötetében részletesen írt erről. Az év elején megszületett a főigazgatói döntés. A legméltóbb módon úgy ünnepelhetjük meg a múzeum születésnapját, ha meghívjuk mindazokat, akik az alapítástól napjainkig munkatársaink voltak - legyen az vezető vagy beosztott; tudományos kutató, adattáros, mérnök, ács, múzeumpedagógus, restaurátor, tárlatvezető, karbantartó, kertész, portás, teremőr, biztonsági őr - bárki, akinek köze volt hozzá, és tett azért, hogy az álom megvalósuljon. Ez a nap mérföldkő legyen, mely jelzi, honnan indultunk, mit értünk el, s hová akarunk eljutni. Miután az ünnep napját - június 23-át - kijelöltük, kezdődhetett az előkészületek talán legnehezebb része, felkutatni a múzeum egykori munkatársait, sokat valóban 40 év távlatából. Ebben igen nagy segítségemre voltak a kollégák. Az 1967-1974. közötti időkre leginkább azok emlékeztek, akik már ott voltak ekkor Budapesten, a Néprajzi Múzeum Könyves Kálmán körúti épületében: Balassa M. Iván, Bálint János, Bíró Friderika, Zentai Tünde. 1974-től - a múzeum Szentendrére költözésének időpontjától - javult a helyzet, mert már egyre több írásos dokumentummal rendelkeztünk. „Gyűjtőszenvedélyemnek" köszönhetően őriztem a Közművelődési Adattárban néhány 1974-1985 közötti időből való, munkatársaink adatait tartalmazó könyvet, címlistát, melyeket kiegészítettünk a Gazdasági Igazgatóságnál vezetett hivatalos dokumentumokkal. Végre elkészült az alaplista, amelyet azonban még heteken keresztül javítottunk. Bár sokan voltak olyanok, akikkel eltávozásuktól kezdve napja-