Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2007 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

EZ TÖRTÉNT - Csesznák Éva: Régi válaszok mai kérdésekre - „Jelenetek a kemence körül"

Milyen kemencét? Ahány ember, annyi javaslat: van búbos-, boglya-, alagút-, közép-, előlkéményes, hátulkéményes, kémény nélküli, sövényfalú, tégla, paraszt- és pék - tessék választani! Kivel? A legkönnyebbnek tűnő kérdés a sorban, hiszen a múzeum kutatói között majd minden témakörben találunk kiváló szakembert. Sabján Tibor muzeológus mint a tüzelőberendezések országosan is elismert és közismert kutatója örömmel és szívesen vállalta az elméleti bevezető előadást majd tárlatvezetést a múzeum kiállításaiban. De ki fogja meg a fándli végét? Ez már fogasabb kérdés. Két emberünk van, de nem ér rá, költözik, beteg, elutazott. Van még egy végső reménysugár: Várady Béla, mindenki Béla bácsija. Pékmester és kemenceépítő, a 70-es éveit taposó szakember, akinek a kisujjában van a kemenceépítés minden csínja-bínja. Igaz, hogy nem parasztkemencét, de olyat kellett építenie, amiket azután évtizedekig ő vagy péktársai használtak. Ő tudta, hogyan lehet egy kemencéből a leggazdaságosabban a legtöbbet kihozni. Hol? Erre a legalkalmasabb helyszínnek az Oktatóközpont tűnt, hiszen régóta vágyunk egy udvari kemencére, hogy majd a nyári táborok, pedagógus továbbképzések alkalmával használhassuk. Két legyet ütünk egy csapásra: megoldódik a tanfolyam helyszínének kérdése, a CSIKÓK pedig „gazdagabb" lesz egy kemencével. Miből? Az anyagok beszerzése, biztosítása, előkészítése, a segítőkész hozzáállás mind Káldy Jenő és emberei érdeme. Köszönjük. Mivel? A múzeumban nincs fándli, kőműves kalapács, vízszintező - irány a bolt. Indulhat az akció A 20 órás tanfolyamra 80 érdeklődőből 40 jelentkező és 23 tényleges befizető résztvevő akadt. Volt közöttük kőműves, kályhaépítő, mérnök, orvos, gazdasági szakember, gyesen lévő anyuka, szakács, fényező, könyvtáros, jogász, nyomozó, restaurátor és vegyész.