Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2007 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

EZ TÖRTÉNT - Bálványos Anna: Oldás és kötés

A megnyitón (DEIM Péter felvétele) nem is teljesen szabályos. Felülete lyukacsos, tehát belekukkanthatunk, és elvileg kileshetjük titkait. Azt mondtam, lebeg, holott nagyon is látom a kifeszített köteleket, és az eszemmel tudom, hogy ezek tartják a levegőben. Mégis úgy érzem, mintha a kötelek maguk hozták volna létre a gömböt, illetve ugyanakkor a gömb bocsátaná ki magából a köteleket, mondjuk erővonalakat, hogy biztosítsa saját terét. Balázs képein és szobrain a magyar képzőművészet hagyományainak hatása, Jakovits József szobrászata, a szentendrei festészet öröksége (Bálint Endre, Korniss Dezső) látszik. Sokféle műfajban dolgozik. Olyan ember, aki szívesen bocsátkozik párbeszédbe a különböző médiumokkal: anyagokkal, technikákkal, stílusokkal. Kifaggatja őket, mit tudnak, mire jók, kísérletezik, a szó legnemesebb értelmében játszik velük, majd saját közlendője szolgálatába állítja őket. Még sok munka áll előtte, de fiatal művészről lévén szó, lesz rá ideje bőven. És itt kanyarodnék vissza a kiállítás címéhez: Oldás és kötés, azaz kapcsolódás a hagyományokhoz és a tőlük való elszakadás. Jancsó Miklós 1963-ban, Lengyel József novellája alapján készült filmjének főhőse első generációs értelmiségiként nem tud dönteni a két világ, vidék és város között, mivel ez nem is lehetséges komoly veszteség nélkül. A művészetben ez a konfliktus nem ilyen éles, hisz minden újítás, lett légyen az bármily radikális, a hagyományokból nő ki. Papp Zsóka és Hugyecsek Balázs művei kötődnek a hagyományokhoz, de hozzá tudják tenni azt a személyes valamit, amit senki más, csak is ők mondhatnak el nekünk. Bálványos Anna művészettörténész