Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)
MŰHELYTITKOK - Román Árpád: Faanyag-ismereti kiskáté
lyeken is képes életben maradni. A lehulló levelei az utána következő állományoknak jó termőtalajt teremtenek. Lombozata fényigényes, koronája kúp alakú, szabályos és súrűn ágas. A fiatal fa kérge sima, sárgás, majd később repedezetté válik, akár a 10 cm-es vastagságot is elérheti. Ebben a korban pikkelyesen leváló és fajtabélyegként a pikkely alatt kárminpiros színű. Fája kettős színű: szijácsa világos sárgás-barna, míg gesztje barnásvörös. A korai és kései paszta jól elkülöníthető, sűrű szövetű; az évgyűrűk (a termőhelytől függően) egyenletesen követik egymást. Fájának gyantatartalma magas, ennek köszönhetően a legkeményebb és legtartósabb fenyőféle. Az időjárási szélsőségeket jól bírja, a történet szerint Velencét is vörösfenyő cölöpökre építették. Kedvelt épületes építőfa, a bányaművelésben és hidak építésénél is használják. A bútorgyártás kedvelt alapanyaga, a legjobb minőségű ablakszerkezetek is vörösfenyőből készülnek. Térfogatsúlya a tölgyekéhez közelít. Gyantájából terpentint készített a vegyipar, és savállósága miatt kádak és hordók alapanyagaként használta. A furnérgyártás is szívesen használja alapanyagként. Az erőteljes fának számos kultúra védőerőt tulajdonított: boszorkányseprűként használták tavasszal Németországban, a délszlávok pedig a kérgét „gonosz tekintetek" ellen használták. Vörösfenyő fakocka (ROMÁN Árpád felvétele) Erdei fenyő (Pinus sylvestris) A fafaj széles elterjedésű, a vörösfenyőhöz hasonlóan pionír jellegű faj. A sztyeppék száraz éghajlatát és Szibéria szélsőségesen hideg teleit egyaránt jól bírja. Gyakran az erdei fenyő szinonimájaként említik a borovi nevet, ami feltehetően szláv eredetű szó, és az erdei fenyő északi sűrű szövetű változatát jelöli. Nemcsak geográfiailag, de tengerszint feletti magasságban is széles elterjedésű. A dombvidéki övtől az alhavasi övig egyaránt megtalálható. A talajjal szemben igénytelen. Méretei szerényebbek az eddig megismert fenyőfélékkel szemben: magassága a 20-25 métert éri el, a mellmagas-