Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

KÖZÉPPONTBAN - Gombosi Beatrix: Höveji kendők másodszerepben

szövik be, azaz pókozzák. Az ilyen minták elnevezései: boncos, kalinkós, csillagos, nagylábas, búzaszemes és még hosszan sorolhatnánk. Egy kendőn a varróasszony igyekszik minél több mintát felsorakoztatni a repertoárjából, ezzel növelve saját elismertségét, és minden bizonnyal a kézimunka árát is. Bölcsőtakaró kendőnk pókozott virágmintái gyakran ismétlődnek, az eredmény nem vall jeles kézügyességre. Ország László kunszentmártoni hímző népi iparművésznek köszönhető, hogy hitelesen restaurálta a kendőt, így állapota ma is jónak mondható. A kendő funkcióváltása valószínűleg azért következett be, mert az anyag több helyütt elernyedt, viselésre már nem volt alkalmas, viszont megfelelően hajtogatva a bölcsőt még ékesíthette. Díszesen pókozott babakelengyét még ma is megcsodálhatunk a Höveji Csipkemúzeumban. Keresztelőkor pókozott pólyatakaró kendő járt, ami alatt a pólyát is díszesen hímezték. Szalontay Judit kutatásai szerint a Rábaközben valóságos kendőkultusz élt. Hagyatéki leltárakban különösen magas számaránnyal kiemelkednek a menyecskekendők. Ennek ellenére, múzeumaink mégsem bővelkednek ilyen tárgyakkal. Köszönhető ez egyrészt annak, hogy a kendők alapanyaga nagyon finom, vékony, s még a gyűjtések előtt az enyészeté lett, másrészt pedig annyira megbecsült darab volt, hogy az asszonyokat legszebb menyecskekendőjükben temették el. A kor előre jártával sötétedik a viselet a Rábaközben, azonban halál után, a lélek égi születésnapján újra megillet a fehér kendő. (Párhuzamként gondolhatunk a csökölyi fehér gyászra.) A höveji kendők mindenekelőtt különleges és tetszetős, változatos pókozott mintáiknak köszönhették sikerüket. A hímzés és csipke technikáját ötvöző megoldás önálló, figyelemreméltó kis szigetet képez a magyar hímzőkultúrában. Miután a höveji hímzés egyedülállóságáról meggyőződtünk, már csak az okoz fejtörést, hogy a Skanzen gyöngyösi polgárházának két függönyére hogy kerülhetett a höveji pókozott mintákkal minden tekintetben megegyező motívumsor?! 2005-ben a múzeum egy kereskedőtől vásárolta meg mindkét tárgyat, melyek térítőként kerültek leltárba. A kereskedő elmondása szerint a textilek az észak-magyarországi régióból származnak. Mindkét darab méretében, anyagában teljesen egyforma. A fehér vékony gyolcs anyag egyik keskenyebbik oldalára közel 10 cm széles szélcsipkét erősítet-